Összefoglaló az Utcajogász 2024-es évéről
Másodfokú ítélet a mohácsi hajléktalan embereket bántalmazó rendőrök ügyében, törvénymódosítás az Utcajogász közérdekű bejelentése alapján, kitartóan magas ügyfélszám, bővülő szervezet – ilyen volt az Utcajogász Egyesület 2024-es éve.
Egyesületünk tizennegyedik születésnapját ünnepelte idén szeptemberben. Az idei toborzáson pedig rekordszámú jelentkezővel, tizennégy önkéntes jogásszal bővült csapatunk. Nagy szükségünk is volt erre, hiszen a tavalyi, radikális esetszám-növekedéshez képest ugyan némi csökkenést tapasztaltunk, de az ügyfeleink száma 2024-ben is kitartóan magas volt. December közepéig a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadásainkon 531 ügyben fordultak hozzánk, e-mailes jogsegélyszolgálatunkon 461 megkeresést kaptunk, telefonon pedig 104 ügyben nyújtottunk jogi segítséget.
Jelentős pillanat volt számunkra, hogy az év első részében lezajlott annak a két rendőrnek a másodfokú tárgyalása, akik járőrszolgálatuk alatt több alkalommal is bántalmaztak két kiszolgáltatott élethelyzetű hajléktalan embert. A másodfok súlyosbította az elsőfokú ítéletet: a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa két év felfüggesztett helyett két év három hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, illetve a közügyektől való eltiltásra ítélte a vádlottakat. Az elsőrendű vádlott esetében az ügy a Kúria előtt folytatódik, járőrtársa esetében viszont jogerőssé vált.
Még 2023-ban fordultunk állásfoglalásért a Belügyminisztériumhoz, miután észleltük, hogy egy adminisztratív probléma gátolja a lakcímbejelentést azok esetében, akiknek lakóhelye nem minősül lakásnak az építési követelmények szerint, vagy olyan területen fekszik, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé. A bejelentett lakcím hiánya az érintettek számára rendkívül hátrányos helyzetet eredményezett, hiszen lakcímkártya szükséges hivatalos ügyek intézéséhez, a körzeti orvosi ellátáshoz, a gyermek iskolai elhelyezéséhez stb. A Belügyminisztérium állásfoglalása csak 2024 tavaszán érkezett meg, ám jó hír, hogy az Utcajogásznak adott igazat: a lakcímbejelentés érvényes olyan ingatlanok esetében is, amelyek nem minősülnek lakásnak.
Habár idén a végrehajtási törvény némileg módosult, az Utcajogász által régóta kritizált „leszázelékolós” árverési szabályok nem változtak. 2023 februárjában szervezetünk megkeresésére 51 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz azzal az indítvánnyal, hogy az AB mondja ki a végrehajtási törvény árverési szabályainak alaptörvény-ellenességét. A képviselői indítványt az Utcajogász készítette elő, miután a szervezet akkor már több mint egy éve várta, hogy az alapvető jogok biztosa válaszoljon az árverési szabályokkal kapcsolatos beadványára. Az Alkotmánybíróság részben el-, részben visszautasította a beadványt, az alkotmányossági aggályokat nem tartotta megalapozottnak. Ezt követően válaszolt az ombudsman is, válaszában azt írta, az alkotmánybírósági döntés után már nincs lehetősége semmit tenni.
Szintén a Végrehajtási törvényt érintő rendkívül lényeges döntés, hogy a kormány megnövelte a végrehajtás alól mentesített jövedelem összeghatárát 60.000 forintról a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára, amely jelenleg 106.450 forint. Utcajogász véleménye szerint azonban ennél sokkal többet is lehetne tenni az eladósodott emberek helyzetének javításáért. 4+1 pontban szedtük össze ezzel kapcsolatos javaslatainkat.
Idén is folytatódtak a pereink a Kincsem Park szürke házának ügyében. A lóversenypálya egykori dolgozói szolgálati juttatásként kapták a rendszerváltás előtt a lakások bérleti jogát. Mikor a ház az állam tulajdonából 2021-ben egy magáncéghez került, az új tulajdonos háromszorosára emelte az ott lakók bérleti díját. A bérlők ekkor keresték fel az Utcajogászt, szervezetünk pedig jelenleg tízük ügyét képviseli a bíróságon.
Mi képviseljük továbbá A Város Mindenkié csoport aktivistáit abban a büntetőeljárásban, amelyet azért indítottak, mertaktivisták egy figyelemfelkeltő akció keretében a közvécék hiányára irányuló feliratokat fújtak a Városház utcába és a Ferenciek terére a járdára. Az önkormányzat által kirendelt takarítócég kétszázezer forintot számlázott ki a feliratok eltüntetéséért, amely – a bíróság által kirendelt szakértő szerint – aránytalanul nagy összeg volt. Az Utcajogász álláspontja szerint a vádlottak a fokozatosság elvét betartva gyakorolták politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat. A következő tárgyalást, amelyen perbeszédek és ítélethirdetés várható, 2025 februárjára tűzte ki a bíróság. Az ügyfeleiket Tran Dániel ügyvéd védi, akit a Magyar Ügyvédi Kamara idén az év pro bono ügyvédjének választott.
2022 óta dolgozunk az úgynevezett CSED projektünkön, amelyben idén átütő sikert értünk el. Decemberben közérdekű bejelentésünk nyomán került az a törvénymódosító javaslat a parlament elé, amely egyértelműsítette a jogszabályt, mi szerint az az egyéni vállalkozó is jogosult a csecsemőgondozási díjra, aki nem megszüntette, csak szüneteltette a vállalkozását. A törvénymódosítást az országgyűlés elfogadta, így ezentúl a kormányhivatalok számára is egyértelmű lesz, hogyan kell alkalmazni a jogszabályt. Ez fontos előrelépés, ugyanakkor azt nem sikerült elérnünk, hogy azokat, akik az elmúlt nyolc évben tévesen alkalmazott jogszabály miatt estek el az ellátástól, az állam kártalanítsa.
A Lakhatási Koalíció tagszervezeteként idén, az önkormányzati választások előtt részt vettünk az Önkormányzati Lakhatási Minimum kialakításában, amely önkormányzati jelöltek számára kínált palettát olyan javaslatokból, amelyek segítségével helyi szinten, az eltérő lehetőségeket figyelembe véve lehetne orvosolni a lakhatási válság tüneteit. A Lakhatási Minimum mellett összesen hetven önkormányzati jelölt köteleződött el.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy az önkormányzati választások előtt Pécsen is sikerült tematizálnunk a lakhatási válság problémáját. Májusban fórumot és vitaszínházat tartottunk A Város Mindenkié Pécs, a Mindenki Pécsért Egyesület és a Pécsi Civil Lakhatási Szövetség csapatával közösen, amelyre meghívtuk a helyi önkormányzati képviselőket és jelölteket is. A PROTEUS program támogatásával létrejött kétnapos eseményen heves viták alakultak ki a lakhatás kérdéseit illetően.
Az Utcajogász 2025-ben is tart vitaszínházi esteket a lakhatás témájában a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásával. Az érdeklődők január 17-én 19:00-kor vehetnek részt rajta az Eötvös10 Művelődési Házban, majd a következő alkalommal február 8-án az Aurórában. (Mindkét esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni a Facebook eseményben írt módon lehet.)
Az idei évben is rengeteg képzést tartottunk, hogy célcsoportunk tagjai értsék és érvényesíteni tudják jogaikat. Tartottunk képzést önkormányzati dolgozóknak a VI. és a VIII. kerületben, hajléktalanságban élőknek a Kocsis szállón, szociális munkásoknak Pécsen, egyetemi hallgatóknak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának szabálysértési jogi fakultációjában, és online webináriumot hirdettünk a szociális szférában dolgozók számára. Ezen képzéseinket azért tartjuk különösen fontosnak, mert az adósságkezelés, a lakhatás és a szabálysértési jog témakörei olyan speciális területek, amelyek ismerete rendkívül fontos nemcsak a nehéz helyzetbe kerülő emberek, de a velük dolgozó szakemberek számára is.
Az év utolsó szakaszának sajtóban is tematizált témája volt, hogy szankcionálják-e vajon szabálysértésért azokat a guberálókat, akik a pénzért visszaváltható palackok után kutatnak a közterekre kihelyezett gyűjtőedényekben. Ám mielőtt még nagyobb hullámokat vetett volna az ügy, a kedélyek lenyugtatása érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság kiadott egy közleményt, amelyben azt írta, nem ad intézkedésre okot pusztán az, ha valaki mások által eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, büntetéssel csak annak kell számolnia, aki ezt nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi, tehát „aki kiborítja a kuka tartalmát, megrongálja a tárolót, a lakóközösséget zavarva, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik”. Az Utcajogász már akkor kritizálta az ORFK közleményét, mert annak kötelező ereje nincs, így nem jelent garanciát arra, hogy az egyedi esetekben eljáró rendőrök nem fogják alkalmazni a jogszabályt. Mostanra látható, szervezetünk kritikája nem volt alaptalan, hiszen – mint az a hírekből kiderült – Gyöngyösön például egy külön erre szakosodott Zöld-kommandó elnevezésű munkacsoport kamerákkal és drónnal figyeli a guberálókat, hogy hatékonyabban bírságolhassák meg őket. Így véleményünk szerint a felmerülő problémán kizárólag a jogszabály módosítása segíthetne hatékonyan.
