Kellemetlen kérdéseket kapott a pécsi önkormányzat a TranspaRent projekt kerekasztal-beszélgetésén

A pécsi önkormányzatnak nincs naprakész nyilvántartása a városban található szociális bérlakásokról, és azt sem tudja megígérni, hogy az ingatlanok kiadása körüli nehézségek a közeljövőben megoldódnak. Többek között ez hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit az Utcajogász Egyesület szervezett a pécsi Szabadkikötő nevű vendéglátóipari egységbe. 

Egyesületünk önkéntes jogászai a budapesti kerületek bérlakás-rendeleteinek vizsgálata és elemzése után megvizsgálták a pécsi jogszabályokat és kiadási gyakorlatokat. Azért esett a választás erre a városra, mert több ügyfele is van egyesületünknek, akik perben állnak a pécsi önkormányzattal.

A szombati rendezvényen előbb Dietz Henrietta, a TranspaRent vezetője tájékoztatta az érdeklődőket a projektről, amit egy egyórás kerekasztal-beszélgetés követett az önkormányzat (dr. Kunszt Márta, civil tanácsnok), a pécsi A Város Mindenkié csoport (Konkoly-Thege Júlia) és az Utcajogász Egyesület (Szatmári Andrea) képviselőjének részvételével.

Szatmári Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat lakásrendelete nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, de tartalmaz értelmezhetetlen részt is. Azt is kiemelte, hogy az átlátható, jól működő lakásgazdálkodási rendszer alapja a pontosan vezetett, naprakész nyilvántartás. Konkoly-Thege Júlia azt mondta, az AVM szerint az önkormányzat nem rendelkezik ezzel és a szándék sem érzékelhető a helyzet megoldására.

Kunszt Márta úgy reagált, hogy a kritikák jogosak, a 2019-es önkormányzati választások után teljesen kicserélődött a képviselő-testület, amelynek tagjai mostanában kezdik átlátni az önkormányzati rendszer működését. Arról is beszélt, hogy az örökölt lakásrendelettel nagyon sokat dolgoztak, de még nem tudták megfelelően átalakítani, aminek az is az oka, hogy hiányzik a helyi politikai szándék ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésére, a képviselő-testület sokszor leszavazza az erre irányuló javaslatokat.

Az AVM fölvetette, hogy nem foglalkozik elég ember a lakásgazdálkodási osztályon az önkormányzati bérlakásokkal és az ezekben lakó emberekkel, ennek következtében alakulhattak ki tarthatatlan állapotok például a Lánc utcában, ahol az is többször előfordult, hogy nepperek adtak ki önkormányzati lakásokat törvénytelenül jóhiszemű bérlőknek, akik a hivatali nyilvántartás szerint önkényes lakásfoglalóknak számítanak, mert nem a törvényes úton jutottak hozzá a bérleményükhöz. 

Szatmári Andrea azt mondta, hogy a 24 budapesti lakásrendelettel összehasonlítva a pécsi szabályozottság, közérthetőség szempontjából a középmezőnybe tartozik.

A lakbéreket illetően Budapesten a legolcsóbb önkormányzati lakást négyzetméterenként 150-2100 forint közötti áron lehet bérelni havonta, Pécsen nincs ekkora különbség az árak között, Kunszt Márta szerint 300-500 forint között vannak a négyzetméter-árak. Erre Konkoly-Thege Júlia úgy reagált, hogy a belvárosi bérlemények jelentősen drágábbak, mert az önkormányzat felárat számol fel a fekvésük miatt, miközben az állapotuk nem minden esetben indokolja ezt a megkülönböztetést. 

Az Utcajogász Egyesület és az AVM is úgy látja, hogy a pécsi önkormányzat nem gyakorol kellő méltányosságot azokkal a bérlőkkel szemben, akiknek elmaradásuk van a lakbérek fizetésében. Az önkormányzat ilyenkor a kilakoltatást indítja el, nem keres a bérlőkkel közösen megoldást (részletfizetési lehetőség, havidíj átmeneti csökkentése, stb.).

Kunszt Márta egyetértett ezzel a véleménnyel, azt mondta, a hivatalnak nincs kapacitása egyenként egyeztetni mindenkivel. Azzal is egyetértett, hogy sokkal szorosabb kapcsolatot kellene kialakítania az önkormányzatnak a helyi civil szervezetekkel és megpróbálni közösen segíteni a lakhatási problémákkal küzdőknek.