A kormány nyáron megszüntette az értesítési címet, most pedig visszahozta a lakók számára hátrányosabb formában

Miután nyáron a kormánytöbbség egyik napról a másikra megszüntette az értesítési címet, most ismét módosítják a lakcím-szabályokat. Összefoglaljuk a lakók számára legfontosabb változásokat.

Ahogy arról már júliusban beszámoltunk, egyik napról a másikra megszűnt az ún. “értesítési cím.” Az értesítési cím egy olyan cím volt, amely a lakóhely mellett megadható volt hivatalos kapcsolattartási címként. A kormány azzal indokolta a megszüntetést, hogy kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Azonban az értesítési címhez kapcsolódó adminisztratív környezetet a kormány évekig nem teremtette meg. Így lényegében hiába állt jogilag rendelkezésre az értesítési cím, a gyakorlatban az emberek nem tudtak élni vele. 

A kormány most megint hozzányúlt a lakcímnyilvántartáshoz

November 17-én megjelent a Magyar Közlönyben a lakcímbejelentés szabályairól szóló törvény módosítása. A törvénymódosítás alapján a polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak a címe lesz, amely a polgár állammal, valamint más személyekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei “megalapozásául” szolgál. A módosítás a 2022. január 1-jén lép hatályba.

Korábban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) úgy rendelkezett, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Az 5. § (2) bekezdése körülírta azt is, hogy mi tekinthető lakásnak. A meghatározás szerint “lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.”

A korábbi szabályozás alapján tehát bármely, akár nem lakás célú ingatlanon is lehetett lakóhelyet létesíteni, a fő szempont az volt, hogy a polgár az adott helyen él ténylegesen. A módosítás az életvitelszerű ottlakás követelményének törlésével együtt hatályon kívül helyezte azt az értelmező rendelkezést is, amely megalapozta azt, hogy a lakhatási nehézséggel küzdő emberek a tényleges lakóhelyüket – legyen az akár egy présház, pince, garázs, vagy szélsőséges esetben egy hivatalosan üres telken álló lakókocsi vagy mobilház – akkor is bejelenthessék lakóhelyként (állandó lakcímként), ha az egyébként az építési és ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint nem minősül szabályos lakásnak.

Módosul a lakóhely bejelentésének szabályozása is

Az új rendelkezés szerint a Magyarország területén élő polgár továbbra is köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, azonban ez a kötelezettség már nem minden esetben kötődik a beköltözés időpontjához, azaz akár beköltözés nélkül is bejelenthető az új lakóhely. A lakcímadat a módosítások hatályba lépését követően nem lesz érvénytelen attól a körülménytől, hogy a polgár nem él ott életvitelszerűen. 

Összességében az új szabályozás szerinti “lakóhely” már nem lesz semmilyen összefüggésben azzal, hogy a polgár a valóságban hol lakik, az csak a korábbi úgynevezett értesítési cím funkcióját látja el. Ez a megoldás hasonló ahhoz, amit a cégek székhelye esetén alkalmaz a jogalkotó: postai cím, ahol a hivatalos iratokat át kell venni, illetve az oda történő kézbesítés szabályos és megalapozza a kézbesítési fikció alkalmazását.

Delegált jogalkotás

Ugyanakkor a jogalkotó gondolt arra is, hogy más jogszabályok – jellemzően az önkormányzati rendeletek – bizonyos jogosultságok gyakorlását az életvitelszerű helyben lakáshoz kötik. A jövőben a lakóhely már a törvényi definíció szintjén sem jelenti azt, hogy a polgár az adott címen megtalálható, ott életvitelszerűen lakik. Ezért az Nytv. új 26/A. §-a külön felhatalmazást ad arra, hogy tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását írja elő jogszabály. 

Tipikusan a települési támogatások, valamint az önkormányzati bérlakások igénylésének feltétele, hogy a kérelmező az adott település vagy fővárosi kerület lakója legyen. A legtöbb településen a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely mellett már ma is követelmény az életvitelszerű ottlakás is. A módosítás következtében azonban a bejelentett lakóhely már nem tekinthető a helyben lakás igazolásának, mivel annak törvényi definíciója szerint csak értesítési cím funkciója maradt.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint jelentősen megnehezíti a bizonytalan lakhatási helyzetű emberek életét az új szabályozás. 

1) Mostantól csak lakásba lehet bejelentkezni?

Korábban is nehézséget okozott, hogy a hatóságok elfogadják az olyan lakcímek bejelentését, amelyek “hivatalosan” nem minősültek lakásnak, mert az építési vagy települési szabályok, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint nem lakóingatlanok. Az esetek többségében az okozott problémát, hogy a nem lakásként nyilvántartott ingatlanokra a település jegyzője a jogszabályok téves értelmezése miatt megtagadta az úgynevezett címképzést, azaz nem hozta létre azt a címet, amelyre azután a lakcím bejelenthető. Mindaddig azonban, amíg a Nytv. szerinti lakásfogalom bármely tényleges lakóhelyet kötelezően bejelentendő lakcímmé nyilvánított, a meghatározás alapot adott arra, hogy az illetékes hatóság akár peres eljárásban kötelezhető legyen arra, hogy mindenki bejelenthesse a valós lakóhelyét.

2) A bérbeadó nem fog hozzájárulni?

Nehezíti a bérelt lakásban élők lakcímbejelentését is, hogy az új szabályozás alapján már nem hivatkozhatnak törvényi kötelezettségükre, amely előírta, hogy az életvitelszerű lakhatás tényleges helyét lakóhelyként kötelező bejelenteni, ezért a bérbeadó hozzájárulásának hiánya a bérlő törvényes kötelezettségének teljesítését akadályozza. Várhatóan sokkal többen kerülnek majd abba a helyzetbe, hogy a hivatalos iratok egy olyan címre érkeznek – most már teljesen legálisan – ahol azt ténylegesen nem tudják átvenni.

Azok számára, akiknek “értesítési címként” fennmarad valamelyik korábbi lakcímük, de valójában az ország másik részén élnek, kiemelt kockázatot jelentenek a tartozásokkal összefüggő szabályozásnak a végrehajtást kérőket előnyben részesítő rendelkezései. Az Utcajogász Egyesület számos ügyfelétől hajtanak be olyan nem valós vagy elévült tartozásokat, melyek azért váltak végrehajthatóvá, mert korábban a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be 15 napon belül ellentmondást, azaz nem jelezték, hogy a tartozást nem ismerik el. A vonatkozó szabályok alapján jelenleg is szabályos bármely, a közjegyző által nem ellenőrzött címre kézbesíteni a fizetési meghagyást.

3) Helyi anomáliák

Azzal, hogy a törvény felhatalmazást ad arra, hogy helyben eltérő módon határozzák meg, hogy mit értenek életvitelszerű lakhatás alatt, országosan széttöredezetté és átláthatatlanná fog válni ugyazon egyszerű ténynek az igazolása.

4) Kézbesítési problémák

A lakcím nyilvántartására vonatkozó szabályok változása jelentősen megnehezíti azok helyzetét, akik később, a végrehajtási eljárásban sem fogják tudni igazolni, hogy a lakóhelyük nem az a cím, ahová a fizetési meghagyást kézbesítették. Az át nem vett fizetési meghagyás ugyanis végrehajthatóvá válik, a kézbesítési fikcióra vonatkozó rendelkezések miatt.

Az Utcajogász Egyesület önkéntesei szerint az állandó lakóhely mellett az értesítési cím bejelentését lehetővé tevő és megfelelően végrehajtott szabályozás megfelelőbb lett volna a lakók, különösen a bizonytalan lakhatású emberek védelmében. Nehezen igazolható tehát, hogy miért volt szükség a lakcím-szabályok féléven belüli módosítására.