A lakók hátrányára módosulnak a kisajátítás szabályai

A múlt héten elfogadott igazságügyi törvénymódosító-csomag részeként változnak a kisajátítás szabályai. 2022. január 1-től a lakók számára kedvezőtlenebbek lesznek a kisajátítás szabályai.

A jelenlegi szabályok

Az Alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A kisajátítás részletes szabályait így egy külön törvény, a 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) rendelkezései szerint lehet.

A Kstv. jelenlegi szabályai szerint egy épület kisajátítása esetén a kisajátítást kérő állam vagy önkormányzat köteles lakó részére megfelelő cserelakást biztosítani, ha a lakó (tulajdonos, lakáshasználó) a kártalanítás összege helyett inkább erre tart igényt. A lakó nem kérhet cserelakást, ha tulajdonában ugyanabban a városban beköltözhető lakás van. Szintén nem jogosult cserelakásra, ha a lakó jogcím nélküli használja a lakást.

Mit hoz a módosítás?

A kormány által előterjesztett és a kormánytöbbség által múlt héten elfogadott új szabályok szerint azonban a kisajátítást kérő nem köteles cserelakás felajánlására. A módosítás lényege, hogy ha az állam, önkormányzat, azaz a kisajátítást kérő nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és valószínűsíti, hogy a cserelakás felajánlása miatt a kisajátítás elhúzódna, akkor nem köteles cserelakást biztosítania. Akkor sem, ha ezt a lakó kifejezetten kéri. Ilyen esetben maradna tehát a kártalanítási összeg, amit vita esetén a bíróság határoz meg, általában szakértő véleménye alapján. A kormány indoklása szerint a módosításra a közérdekű beruházások védelme érdekében van szükség.

Értékelés

Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai szerint a módosítás kedvezőtlenül fogja érinteni a kisajátítással érintett lakások lakóit, hiszen szűkül a választási lehetőségük otthonuk elvesztése esetén. 

A kisajátítási eljárás egyébként is egyenlőtlen helyzetbe hozza a lakót, hiszen egy rendkívül gyors és (a felek közötti vita esetén) költséges eljárásban kell fellépnie az állammal szemben. 

Figyelemmel azonban a lakóingatlanok árának emelkedésére, azaz a vételárra fordítható összegek inflálódására, a lakók számára erősebb védelmet nyújtott a cserelakás lehetősége, mint a kártalanítási összeg meghatározása. Az Utcajogász jogsegély-szolgálatának is volt már tapasztalata olyan kisajátítási üggyel, ahol a kisajátítást kérő önkormányzat által felajánlott összeg csak arra volt elegendő, hogy a lakók kölcsönt vegyenek fel az állam által felvett lakásuk pótlására. 

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sok fog múlni azokon a bíróságokon, akik a jogszabályt alkalmazzák. A közigazgatási bíróságtól fog ugyanis függeni, hogy mennyire szigorúan kérik számon a kisajátítást kérőn az eljárás elhúzódásának “valószínűsítését.” Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakó időben pert indít a kormányhivatal kisajátító döntésével szemben.