Körkép az Utcajogász Egyesület peres ügyeiről
Szervezetünknek csak egyik, de igen lényeges és folyamatosan bővülő tevékenysége, hogy képviseljük a bíróságon a hozzánk fordulók ügyét. Ezekben az esetekben rövid távú célunk, hogy segítsük a szociális helyzetük miatt bajba jutott ügyfeleinket, hosszú távú pedig, hogy megváltoztassuk a hazai joggyakorlatot a lakhatási és szociális kérdéseket érintő ügyekben. Az alábbiakban aktuális ügyeinkről mutatunk körképet.
1. A másodfok súlyosbította a hajléktalan embereket bántalmazó mohácsi rendőrök ítéletét
2021-ben indult eljárás az ellen a két mohácsi rendőr ellen, akik a koronavírus-járvány idején szolgálati idejük alatt több alkalommal bántalmaztak két hajléktalan férfit Mohács utcáin. A sértetteket az Utcajogász képviselte a bíróságon. Az elsőfokú ítéletet 2023-ban hozta meg a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az ügyészség a vádlottakkal szemben már akkor is letöltendő börtönbüntetést indítványozott, amelynél a bíróság enyhébb ítéletet szabott ki: két év börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztve. 2024 márciusában a másodfok súlyosbította ezt az ítéletet: a Fővárosi Ítélőtábla a büntetést letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől való eltiltásra módosította. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy ebben az ügyben nem a jogszerű intézkedések kereteit lépték át a rendőrök, hanem kiszolgáltatott embereket aláztak meg, így a végrehajtandó szabadságvesztés szükségesnek és arányos büntetésnek tekinthető. Az elsőrendű vádlott esetében az ügy a Kúria előtt folytatódik, a járőrtársa ellen hozott ítélet viszont jogerőssé vált.
Az ügynek és az ítéletnek – véleményünk szerint – önmagán túlmutató jelentősége van. A tárgyalások során ugyanis világossá vált, hogy itt nem csak a két fiatal rendőr törvénybe ütköző magatartása és hivatali visszaélése a probléma, hanem egy megfelelő hivatásrendbeli szervezeti kultúra hiányáról, amely megelőzhette volna mindezt. A súlyosabb ítélet tehát egyszersmind azt is üzeni, hogy az egyenruha viselése elsősorban nem a hatalom gyakorlására való felhatalmazást, hanem a társadalom iránti elköteleződést és felelősségvállalást jelenti, amellyel az azt viselőnek nem áll jogában visszaélni.
2. Egyoldalú lakbéremelések a Kincsem Park szürke házában
2021-ben egy száz százalékig állami cég tulajdonából került a Kincsem Park szürke háza egy magáncég, a Kincsem Corner Zrt. tulajdonába. A ház lakásaiban élő emberek, a Lovi egykori dolgozói alacsony fizetésük kiegészítésére kapták a házban olcsón bérelhető szolgálati lakásaikat a rendszerváltás előtt. Az új tulajdonos viszont nem törődött ezzel, és velük való egyeztetés nélkül, radikálisan megemelte lakbéreiket. Ekkor kapcsolódtunk be a történetbe, és vállaltuk a lakók képviseletét a bíróságon. Jelenleg tíz lakó ügyét visszük. Célunk az ő helyzetük javítása mellett az is, hogy rámutassunk az egykori állami vállalati lakások bérleti viszonyainak rendezetlenségére, amely probléma sajnos nem csak a Kincsem Park bérházát érinti.
3. Lakáskiürítési és lakbéremelési perek
A Kincsem Park mellett jelenleg további öt lakhatással kapcsolatos perben vállaltuk a jogi segítségnyújtás mellett a peres képviseletet is. Ezek között megjelennek lakáskiürítési és lakbéremelési perek, de találunk közötte olyat is, amely eltartási szerződéssel kapcsolatos. A veszélybe került lakhatás súlyos probléma, és tapasztalatból tudjuk: amilyen könnyű utcára kerülni ma Magyarországon, olyan nehéz újra biztos lakhatáshoz jutni. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy ügyfeleinket képviseljük ezekben az ügyekben.
4. Hova lett a toalett? Az AVM aktivistáinak képviselete
Az aktivisták egy figyelemfelkeltő akció keretében a közvécék hiányára vonatkozó feliratokat festettek a Városház utcában és a Ferenciek terén az aszfaltra. Jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük rongálás miatt. Az aktivistákat a bíróságon az Utcajogász védi, az előkészítő tárgyalás az eset után két évvel, idén januárban volt. A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász már hosszú évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a budapesti közvécék hiányára és rossz állapotára. Ennek fontos állomása volt, amikor 2016 nyarán az Utcajogász az alapvető jogok biztosához fordult az AVM egyik hajléktalan aktivistája ügyében, akivel szemben szabálysértési eljárás indult a XI. kerületben, mert csak egy elhagyatott, bokros területen tudta dolgát végezni. Az ombudsman 2017. márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességet, annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként való vállalását. Ám mivel az ombudsmani javaslat nem kötelezte a Fővárost a probléma megoldására, a közvécék száma és állapota a következő években sem változott érdemben. Ennek eredményeként döntöttek az AVM aktivistái a figyelemfelkeltő akció mellett 2020 novemberében. A fenti okok miatt az Utcajogász álláspontja szerint a vádlottak a fokozatosság elvét betartva gyakorolták politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat. A peres eljárás alatt azon is dolgozunk majd, hogy a budapesti közvécék hiányának problémáját újra tematizáljuk a sajtóban és a közbeszédben.
5. A CSED azoknak az anyáknak is jár, akik csak szüneteltetik, nem pedig megszüntetik egyéni vállalkozásukat
Szervezetünk három kisgyermekes anyát is képviselt a bíróságon, további öt esetben pedig segítettünk a kereseti kérelem megírásában. Ügyfeleink CSED (csecsemőgondozási díj) iránti kérelmét a kormányhivatal azért utasította el, mert egyéni vállalkozásukat a gyermekvállalásra tekintettel nem megszüntették, csak szüneteltették. Egyik ügyfelünk ügyében a Kúriához fordultunk, amely kimondta: az ellátások szempontjából nincs különbség a vállalkozásukat megszüntetők és szüneteltetők jogosultsága között. Ez azonban csak részben oldotta meg az érintett kisgyerekes anyák problémáját, hiszen a kúriai döntéssel nem váltak automatikusan jogosulttá a CSED-re, a Kormányhivatal elutasító végzése után továbbra is bírósághoz kell fordulniuk. Véleményünk szerint megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, ezért a következő lépésként szervezetünk közérdekű bejelentéssel fordult a jogalkotóhoz.
Az Utcajogász munkáját a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.
