Módosították a végrehajtási törvényt, a “leszázalékolós” árverési szabályok viszont maradtak

Júniustól módosulnak a bírósági végrehajtási törvény rendelkezései, a módosítások azonban nem változtatnak azon, hogy a végrehajtók több szakaszban, százalékosan csökkenthetik az árverésre vitt ingóságok és ingatlanok vételárát. Hiába fordult tehát az Utcajogász az alapvető jogok biztosához, országgyűlési képviselők pedig az Alkotmánybírósághoz, a 2021-ben bevezetett árverési rendszer változatlan marad.

A végrehajtási törvény módosítása

Az igazságügyi miniszter javaslatára 2024 májusában több ponton módosították a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. A júniusban hatályba lépő módosítások (T/8004. törvényjavaslat) érintik az árverési hirdetmények archiválását, valamint az árveréssel kapcsolatos jogorvoslatot.

Az egyik módosítás szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az árverési hirdetményeket és licitnaplókat 10 évig köteles lesz megőrizni (Vht. 132/G. § (4) bekezdés, 153. § (4) bekezdés). Az indokolás szerint “az azokban foglalt adatok relevánsak lehetnek például az adott árveréssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban felmerült vitás kérdések elbírálása során.”   

Egy másik módosítás szerint ha kifogással támadnak meg egy ingatlanárverést, csak akkor jegyzik be az árverési vevő, azaz az új tulajdonos tulajdonjogát, ha a jogorvoslatot elbíráló határozat már jogerőre emelkedett (Vht. 153. § (2) bekezdés). Nem elegendő tehát, hogy az árverési vevő a vételárat megfizeti. Az is szükséges lesz a tulajdonjog bejegyzéséhez, hogy az árveréssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás befejeződjön. Az indokolás szerint “(h)a az árverést például megsemmisítik, akkor nem kerülhet sor az árverési vevő tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére.”

Az Utcajogász Egyesület szerint a 2024 nyár eleji módosítások üdvözlendők.

Változatlanok a “leszázalékolós” árverési szabályok

Nem módosultak viszont azok az árverési szabályok, amik az Utcajogász Egyesület szerint sértik a tulajdonhoz és a jogorvoslathoz való jogot.

A 2020-as módosítás eredményeként ingóság esetén az árverési hirdetmény közlésétől számított

• 15. napig az ingóság kikiáltási árának legalább 75%-ért,

• 30. napig  az ingóság kikiáltási árának legalább 50%-ért,

• 45. napig az ingóság kikiáltási árának legalább 25%-ért,

• 60. napig az ingóság kikiáltási árának csupán 1%-ért

tehető érvényes vételi ajánlat (Vht. 132/F. §). 

A cél a módosítással az ingóárverezés folyamatának rövidítése volt azzal, hogy csak egy árverést tűz ki a végrehajtó, mely nem kétszer 30 napig, hanem egyszer 60 napig - négyszer 15 napig - tart a minimálár folyamatos csökkentése mellett.

Összegezve tehát a szakaszolás miatt az adós közbeavatkozására nagyon szűk határidők maradtak. Főszabály szerint az ingóságot nem lehetett annak értéke 35%-nál alacsonyabb összegen értékesíteni, jelenleg viszont akár a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Így például lehetőség van arra, hogy egy 1 millió Ft értékű gépjárművet akár 10.000 Ft-ért árverezzenek el.

Ingatlanra az árverési hirdetmény közlésétől számított

• 20. napig a lakó- és nem lakóingatlan kikiáltási árának legalább 90%-ért,

• 40. napig a lakóingatlan kikiáltási árának legalább 80%-ért, nem lakóingatlan kikiáltási árának legalább 70%-ért,

• 60. napig a lakóingatlan kikiáltási árának legalább 70%-ért, nem lakóingatlan kikiáltási árának legalább 50%-ért

tehető érvényes vételi ajánlat.

Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának megfelelő összeggel tehető vételi ajánlat bármely szakaszban.

Több mint három éve várjuk az ombudsman válaszát

Már 2020 őszén felhívtuk a figyelmet, hogy 

• az adós úgy veszítheti el a tulajdonát, hogy a tartozása ténylegesen alig csökken, mert az árverésből befolyt vételár töredéke az elárverezett vagyontárgy értékének. 

• a végrehajtást kérő jogai is sérülhetnek, hiszen neki is az az érdeke, hogy a követelt összeget (az adós tartozását) minél hamarabb megkapja. Ez azonban az alacsony összegű árverési összegek miatt belátható időn belül nem garantálható.

• ugyan az árverés felgyorsult, az eljárással kapcsolatos jogorvoslati határidők változatlanok maradtak.

Az Utcajogász szerint a szabályok sértik a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot. Hiába fordultunk viszont az alapvető jogok biztosához, az ombudsman 2020 ősze óta nem bírálta el a közérdekű bejelentést. 

Az Alkotmánybíróság megkereste az Igazságügyi Minisztériumot

Az ombudsman inaktivitása miatt az Utcajogász Egyesület országgyűlési képviselőktől kért segítséget, hiszen az ombudsman mellett még a képviselőknek is lehetőségük van az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az Utcajogász felkérésére az országgyűlési képviselők egynegyede 2023 februárjában az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte az árverési szabályok megsemmisítését. 

Bár az indítványt a testület egy év alatt nem vette napirendjére, az Alkotmánybíróság honlapja szerint a testület megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, hogy fejtse ki álláspontját arról, hogy az árverési szabályok alaptörvény-ellenesek-e. 

A Répássy Róbert államtitkár által jegyzett álláspont szerint “az indítványban szereplő alapjogok sérelme nem állapítható meg, a támadott jogszabályi rendelkezések megfelelnek az alkotmányos követelményeknek.”

Az Utcajogász munkáját a Fővárosi Szolidarítási Alap támogatja.