Árverések: adósok személyes adatai az önkormányzatok honlapján?

Az Utcajogász közérdekű bejelentésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy egy önkormányzat jogsértő módon tette közzé honlapján a személyes adatokat tartalmazó árverési hirdetményeket. Az önkormányzatok tehát nem tölthetik fel az adósok személyes adatait honlapjaikra, akkor sem, ha az ingatlan nyilvános árverését már elrendelték. 

Nyilvánosak a kilakoltatásra váró adós személyes adatai?

Az Utcajogász 2022 novemberében fordult közérdekű bejelentéssel a Hatósághoz, miután az egyik fővárosi kerületi önkormányzat honlapján nyilvánosan közzétette a bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó árverési hirdetményeket. 

A önkormányzat minden internethasználó számára könnyen hozzáférhető, pdf. formátumú dokumentumokat töltött fel honlapjára az árverési hirdetményekről. A dokumentumokban beazonosítható volt a végrehajtást kérő és az adós neve, elérhetőségeik, az adóssal szemben érvényesített követelés jogcíme és összege. 

Bár a végrehajtási törvény szerint az árverési hirdetményeket közzé kell tenni, ez azonban nem történhet akárhogyan. A törvény szerint ugyan az árverési hirdetményt az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzat honlapjára is fel kell tölteni a végrehajtást kérő vagy az adós személyes adatait.

A Hatóság álláspontja

A Hatóság egyetértett érvelésünkkel és megerősítette, hogy a végrehajtási törvény az önkormányzatok számára csak a polgármesteri hivatalban található hirdetőtáblán való közzétételt teszi lehetővé, az online közzétételt nem:

“a hirdetőtáblát nem lehet kiterjesztően értelmezni, mivel amennyiben a jogalkotó arra is felhatalmazást adott volna, hogy a hirdetményeket a honlapon is közzétegyék az önkormányzatok, akkor ezt kifejezetten említette volna a jogszabályban. (...) a végrehajtó gondoskodik az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételről, nem az önkormányzatok, az önkormányzatok erre nem kaptak jogszabályi felhatalmazást.” (NAIH-2150-5/2023)

A Hatóság tehát megállapította, hogy az önkormányzat jogalap nélkül tette közzé a személyes adatokat. 

Az önkormányzat válasza

További lépést, például bírság kiszabását, a Hatóság nem tartotta indokoltnak, mivel a bepanaszolt önkormányzat visszaigazolta az aggályainkat és időközben eltávolította az árverési hirdetményeket a honlapjáról.

Minden online hirdetmény jogellenes?

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a közhatalmi szervek egyáltalán nem tehetnek közzé hirdetményeket honlapjukon. Közzétételre csak akkor van lehetőség, ha azt egy törvény kifejezetten előírja az állami vagy önkormányzati szerv számára.

Ilyen közzétételi előírás például, ha egy bíróság előtti perben a peres fél tartózkodási helye ismeretlen és számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető. Ahhoz tehát, hogy a bíróság el tudja érni az illetőt, szükséges a személyes adatokat tartalmazó nyilvános közzététel. Ilyen esetekben a polgári perrendtartás szerint a bíróságok a bírósági és önkormányzati hirdetőtáblán való közzététel mellett elrendelik, hogy a bíróságok központi honlapján is tizenöt napra tegyék közzé a hirdetményt.

Previous
Previous

Elérhető fővárosi LAKÁSPÁLYÁZATOK (április)

Next
Next

Ombudsman: Mulasztott a Pest Megyei Kormányhivatal