NAIH: jogszerűtlen az önkormányzati “szégyenlista” a tartozással rendelkező bérlőkről
Egy önkormányzat rendeletet hozott arról, hogy a tartozással rendelkező bérlői nevét, lakcímét és a tartozásuk összegét nyilvánosan közzéteszi honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán. Az önkormányzati “szégyenlista” miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatót adott ki, amiben jogszerűtlennek találta a személyes adatok nyilvános közzétételét. A hatóság rámutatott, a lakbértartozások behajtására törvényes eszközök állnak az önkormányzatok rendelkezésére, a “szégyenlista” alkalmazása nem csak jogalap nélküli, de szükségtelen is.
A NAIH megállapította, hogy sem a Lakástörvény, sem a Végrehajtási törvény nem hatalmazza fel az önkormányzatokat a tartozással rendelkező bérlők személyes adatainak nyilvános közzétételére. Így a bérlők adatainak közzététele csak akkor lett volna jogszerű az önkormányzat részéről, ha ehhez az érintettek előzetesen hozzájárultak volna.
A bérlő neve és a bérleti jogviszony megkötése nyilvánosságra hozható
A NAIH egy korábbi tájékoztatójában is kiemelte, az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan bérbeadása során a bérlő neve és a bérleti jogviszony fennállása közérdekből nyilvános adatnak tekinthető, így az nyilvánosságra hozható.
A törvény azonban kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.
Az önkormányzat érve
Az érintett önkormányzat nyilatkozata szerint az "internetes szégyenlistának" az volt a célja, hogy ösztönözze az adósokat a tartozásuk rendezésére, és nem az, hogy negatív színben tüntesse fel őket.
A NAIH nem fogadta el az önkormányzat érvelését
A hatóság szerint az adósok adatainak ilyen módú közzétételével sérül a célhoz kötött adatkezelés elve. A közzététel ebben az esetben nem szükséges, ugyanis van ennél hatékonyabb módja is a helyzet rendezésének.
“A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.” (NAIH-2086-9/2023.)
A NAIH szerint a szégyenlista nyilvánosságra hozatalával az önkormányzat az adósokat negatív színben tünteti fel, amiért kirekeszthetik őket a helyi közösségből. Ez az egyéni érdeksérelem pedig nem áll arányban azzal a közérdekkel, ami ezeknek az adatoknak a megismeréséhez kötődik.