Jogalkalmazási kérdések a lakáskiürítési nemperes eljárásokban

Miután számos hozzánk forduló ügyfél ügyében tapasztaltuk, hogy a bírósági jogalkalmazás nem egységes a lakás használatával kapcsolatos jogcímek (bérleti jog, használati jog) és azok hiányának (jogcím nélküliség, önkényesség) vizsgálata kapcsán, 2023 nyarán megkereséssel fordultunk a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, amely Magyarországon a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító elsőfokú bíróság. 

Írásunkban bemutatjuk a jogalkalmazás során észlelt problémákat és a bíróság nekünk küldött válaszát.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcai épülete. Forrás: Wikipedia

1. Jogcímek vizsgálata a nemperes lakáskiürítési eljárásban

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) jelenleg hatályos 183. §-a általános szabályként azokra az esetekre tartalmaz rendelkezéseket, amikor a lakás használója önkényesen foglalta el a lakást. A Vht. 183/A.-184. §-ai a 183. §-a szerinti gyorsított eljárást olyan esetekre is alkalmazni rendelik, amikor a lakás használója korábban rendelkezett jogcímmel a lakás használatára. 

Tapasztalataink szerint a jogalkalmazásban problémát jelent a gyorsított eljárásban vizsgálandó jogcímek elhatárolása, aminek következtében olyan esetben is sor kerülhet a lakás 183. §-a szerinti kiürítésére, amikor a lakáshasználó nem önkényesen költözött be a lakásba.

A Vht. vagy más magánjogi jogszabály értelmező rendelkezést nem tartalmaz önkényes lakásfoglalóra nézve. Ugyanakkor a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) szabálysértésként büntetni rendeli az “önkényes beköltözést.”

A Szabs. tv. 167. §-a szerint, aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el. A szabálysértési anyagi jogi jogszabály szerint tehát “önkényes beköltözőnek” csak olyan lakáshasználó tekinthető, akinek jogcíme nem volt a lakás használatára, és olyan lakásba költözött be jogcím nélkül, amely korábban üresen állt. Annak tényét, hogy egy lakáshasználó “önkényes beköltözőnek” tekinthető-e, a szabálysértési bíróság bíróság elé állításos, gyorsított eljárásban vizsgálhatja.

Értelmezésünk szerint a pusztán a Vht. 183. §-ára - tehát nem a 183/A.-184. §-aira - alapított lakáskiürítési kérelem nyomán a lakáskiürítésre csak akkor kerülhet sor, ha a Szabs. tv. 167. §-a szerinti feltételek fennállnak, azaz a lakás használója korábban fennálló jogcím hiányában költözött a lakásba. 

Amennyiben a lakó korábban rendelkezett jogcímmel a lakás használatára (például 60 napnál régebben lejárt bérleti szerződés bérlője, befogadott hozzátartozóként, szívességi lakáshasználóként korábban jogcímmel rendelkező lakó), nemperes eljárásban való lakáskiürítésnek nincs helye. Ezekben az esetben az általános polgári peres eljárás szabályai szerinti lakás kiürítése iránt indított pernek van helye.

2. Kérelem közlése a kérelmezett féllel a nemperes lakáskiürítési eljárásban

Ahogy az Alkotmánybíróságig eljutó ügyfelünk kilakoltatási ügye is rámutatott, az elsőfokú bíróság a Vht. kifejezett rendelkezése hiányában nem minden esetben küldi meg a lakáskiürítési kérelmet a kérelmezett félnek. 

Ez a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy a kérelmezett fél csak a bíróság lakáskiürítést elrendelő végzéséből értesül az eljárás megindításáról és első alkalommal a fellebbezésben fejthet ki védekezését, amelynek következménye, hogy az eljárás lényegében egyfokúvá válik.

Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz fűződő jog értelmezése során kibontott elveket a peres eljárás mellett irányadónak tekinti a bírósági nemperes eljárásokban is, igazodva a nemperes eljárás sajátosságaihoz (3064/2019. (Ill. 29.) AB határozat, 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat, 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat; 3241/2017. (X. 10.) AB határozat). A nyilatkozattételi lehetőség hiányában nyilvánvalóan nem érvényesülhet a fegyverek egyenlőségének elve. Bár az Alkotmánybíróság a fegyveregyenlőség elvét elsősorban a büntető eljárási szabályok körében értelmezi, a tisztességes eljáráshoz való jog alapján alkalmazhatónak találta azt minden bírósági eljárás tekintetében is (10/2017. (V. 5.) AB határozat), így az otthon védelmével kapcsolatos polgári nemperes eljárásokban is helyet kell kapjon az elv.

Az Alkotmánybíróság fenti gyakorlatára is hivatkozva a tisztességes eljáráshoz fűződő jognak érvényesülnie szükséges a Vht. 183. §-a szerint nemperes eljárásban is.

A Vht. 9. §-a szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Pnp. tv.) 1. § (1) bekezdése szerint a bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. 179. §-a szerint a keresetet a bíróság közli az alperessel. 

Mivel a a Pnp. tv. eltérő rendelkezést a Pp. 179. §-ához képest nem tartalmaz, értelmezésünk  szerint a Vht. 183.-184. §-aira alapított kérelmet is közölni szükséges a kérelmezett féllel, a gyorsított eljárás jellegéből fakadóan rövidebb határidő tűzésével. Amennyiben a kérelem közlésére sor kerül, elkerülhető lenne, hogy olyan esetben is sor kerüljön a lakás kiürítésére, ahol a lakó nem önkényesen használja a lakást vagy akár érvényes jogcímmel rendelkezik a lakás használatára.

Összefoglalva, a Vht. 183. § szerinti gyorsított eljárásban - a Pp., Pnp. tv. és a Vht. alapelvei alapján - biztosított a jogszabályi lehetősége annak, hogy a bíróság a kérelmet közölje a kérelmezettel, ezzel biztosítva az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot. 

Az ezen problémákat bemutató levelünk itt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság válaszlevele pedig itt érhető el.