Kinek a bűne? – Az Utcajogász véleménye a hajléktalan emberek bántalmazásáról, és ennek társadalmi hátteréről

Két gyerek halálra ver egy hajléktalan férfit Oroszlányban; egy férfi egy vödör vízzel önt le télen egy hajléktalan nőt a XIX. kerületben, aki reggelre életét veszti; a Betyársereg tagjai Káposztásmegyeren masíroznak, hogy félelemben tartsák a helyi hajléktalan embereket; Mohácson két rendőr több alkalommal hajléktalan embereket bántalmaz.

A fenti sor még hosszan folytatható lenne, ezek csak azok a hírek, amelyek az elmúlt pár hónapban láttak napvilágot. Az oroszlányi esetnél a két elkövető tizenhárom és tizenhat éves, a mohácsi esetnél az elkövetők rendőri egyenruhában élnek vissza hatalmukkal, a XIX. kerületben a földön fekvő hajléktalan nő, akit egy helyi lakos vízzel önt le, mozgásában korlátozott. És hogy mit keres az önbíráskodó Betyársereg Újpesten? Ez komplex történet, amelyben bizonyos szempontból a kerületi vezetésnek és a kerületi médiának is van némi része.

A kerületben dolgozó, hajléktalanellátással foglalkozó Twist Olivér Alapítvány keresett meg minket ezzel az esettel nyár közepén. Június 14-én az MKKP oldalán megjelent egy hír, ami szerint az önkormányzat a felújított Fő térre „hajléktalanellenes”, osztott padok kihelyezését tervezi. Ennek következményeként politikai csatározás indult a helyi képviselők között, amely végül eszkalálódott és terjedni kezdett újpesti zárt és nyílt Facebook csoportokban. E felületeken kiszolgáltatott állapotban lévő hajléktalan emberekről készült fotók jelentek meg, beazonosítható leírások, és fenyegető hangnemű, önbíráskodásra felbujtó szövegek. Közben a kerületi média sem volt rest elkészíteni a témában gyűlöletkeltő videóját, amelyben csak olyan megszólalókat mutatott, akik egyetértenek az osztott padok felállításával, és a hajléktalanok diszkriminációjával. Az i-re a pontot a Vadhajtások cikke és videója tette fel, amelyben kamerára vették, ahogy a Betyársereg félelemkeltően masírozik a kerületben, azzal a céllal, hogy „megvédje” a lakókat az állítólagos áldatlan állapotoktól. (A cikk kapcsán az Utcajogász közérdekű bejelentéssel fordult a Médiahatósághoz, ám a beadvány elakadt, mert kiderült, hogy a Vadhajtások nincs nyilvántartásba véve az NMHH-nál.)

A fent felsorolt esetek ugyanakkor természetesen nem önmagukban értelmezendők, hanem egy jóval szélesebb problémára világítanak rá, amelynek fontos mérföldköve az Alaptörvény 2018-as módosítása, amely általános tilalom alá helyezi az életvitelszerű közterületen tartózkodást. Ez a törvénymódosítás nemcsak embertelen, hanem ahogy arra az Utcajogász többször rámutatott, a gyakorlatban alkalmazhatatlan is, hiszen az ellátórendszer sem akkor nem volt, se ma nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan emberek tömegeit. Így pár demonstratív esettől eltekintve nem is igazán indultak szabálysértési eljárások emiatt. A törvénymódosítás valójában egyetlen dologra volt jó: legitimálta, sőt, megerősítette a hajléktalan emberekkel szembeni társadalmi ellenérzéseket. A kormány akkor azt üzente az embereknek, hogy a gyűlöletük jogos, amely súlyos következményekkel járt és jár a mai napig rendőri intézkedések és szabálysértési eljárások nélkül is.

Felerősödtek a médiában is a hajléktalan emberekkel szembeni kirekesztő üzenetek. A fent említett médiumok mellett sokat tett a hajléktalanok diszkriminációjáért a Metropol is, amelynek “Olvasóink küldték: mutatjuk, hol zaklatják a kéregetők a járókelőket – itt a budapesti koldustérkép!” című cikke kapcsán másodfokon is pert nyert az NMHH Médiatanácsa és az Utcajogász. A Metropol a bíróság ítéletét megkésve hajtotta végre, és júliusban „Nem merünk szólni nekik, mert fellöknek – Csövesterror Óbudán” címmel újabb cikket tett közzé.

A törvényi kirekesztés és a média gyűlöletkeltése pedig nyilvánvalóan az egész társadalmat hangolja a legszegényebbek ellen egy olyan időszakban, amelyben a gazdasági válság és a rosszul működő szociális ellátórendszer miatt napról napra könnyebb az utcára kerülni. Ez pedig nemcsak elméletben van így, hanem jól látszik a számokból is: az Utcajogászhoz forduló ügyfelek száma az idei első félévben megduplázódott. Véleményünk szerint mindig, de ebben a helyzetben különösen fontos lenne, hogy a kormány és a média azon dolgozzon, hogy megerősítse a szociális ellátórendszert és a társadalmi szolidaritást.

A károk, amelyeket társadalmi szinten okoz a kormány a hajléktalan embereket diszkrimináló törvénnyel, és amelyeket például a fent felsorolt médiumok okoznak, felbecsülhetetlenek, és csak nagyon nehezen helyrehozhatók. Ezért tarjuk különösen fontosnak, hogy a szolidaritás láthatóvá váljon. Mi idén is, mint minden évben részt veszünk a Lakásmeneten, ami október 15-én 14:00-kor indul a Nehru partról. Várunk oda mindenkit, aki ugyanúgy, mint mi, szeretne egy szolidárisabb társadalomban élni, aki megmutatná, hogy nem ért egyet a kirekesztéssel, és aki úgy gondolja, hogy a méltó lakhatás mindenkinek jár.

Az Utcajogász Egyesület ez évi működését a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.