CSED Projekt
A Kúria épülete
Kontextus
Magyarországon 2020. január és 2024. június között 530 ezer főről mintegy 619 ezer főre növekedett az egyéni vállalkozók száma. Az egyéni vállalkozásukat szüneteltetők száma 2024. júniusában meghaladta a 103 ezer főt. 25-26 ezer fő a csecsemőgondozási díjat igénybe vevők havi átlagos létszáma 2024-ben. Évente mintegy 85-90 ezer gyermek születik.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a megszületett gyermekek nagyjából kétharmada esetében jogosult a szülő nő csecsemőgondozási díjra, tekintettel arra, hogy a CSED fél évig jár. Ezt azt jelenti, hogy a szülő nők mintegy egyharmada, nagyjából 30 ezer fő nem teljesíti a csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltételeit, azaz vagy a jogviszony megszűnését követő 42. napon túl születik a gyermek, vagy nem rendelkezik megfelelő időtartamú jogviszonnyal a megelőző két évben, vagy rendelkezik ugyan, de azt téves jogértelmezés miatt nem számítják be a jogosultsági feltételek vizsgálata során. Óvatos becslés alapján is évente több ezer olyan érintett család lehet, ahol a CSED iránti kérelmet jogszerűtlenül utasította el a hatóság.
Egyéni esetek
Az első sikerrel végződött esetet követően további hét érintett ügyfél keresett meg minket hasonló üggyel. Egyik ügyfelünknek nem csak a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét, hanem a gyermek születését megelőzően igényelt táppénz iránti kérelmét is elutasította a hatóság, így összesen kilenc ügyben nyújtottunk ingyenes jogi segítséget, három esetben pro bono jogi képviseletet is vállaltunk.
2024 augusztusáig összesen hat ügy végződött ügyfeleink pernyertességével, három per még folyamatban van.
Jogszabályi háttér és az Alkotmánybíróság 2016-ban hozott döntése
A csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételeit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szabályozza.
Az Ebtv. 5/B. § (1) bekezdésének a) pont ab) alpontja alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítottak számítanak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egészségbiztosítás alapján pénzbeli ellátásokra (például táppénz, csecsemőgondozási díj) azok jogosultak, akik járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban állnak vagy álltak korábban. Emellett vannak olyan élethelyzetek, amikor az egészségbiztosítás ellátásai közül kizárólag a természetben nyújtott egészségügyi ellátásokra keletkezik jogosultság. Ilyen például a nyugdíjasok vagy a nappali tagozaton tanulmányokat folytatók társadalombiztosítási státusza. Könnyen belátható, hogy a pénzbeli ellátások funkciója az, hogy olyan élethelyzetekben pótolja a kieső jövedelmet, amelyek nem teszik lehetővé a munkavégzést. Ennek érdekében kötelező jelleggel nem csak az egészségügyi szolgáltatások fedezetére kell járulékot fizetni, hanem a munkaképtelenség esetén járó jövedelempótló ellátásokra is.
A Tbj. 6. §-a felsorolja azokat a jogviszonyokat, ahol mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles járulékokat fizetni. Ezek jogszabályi elnevezése a szociális hozzájárulási adó (a munkáltató által fizetendő közteher a kifizetett munkabér százalékában meghatározva), valamint az egészségbiztosítási járulék (a munkavállaló jövedelméből levont összeg) és egyébként a nyugdíjjárulék is, ami jelen esetben nem releváns.
Az egyéni vállalkozók abban a speciális helyzetben vannak, hogy “önfoglalkoztatónak” minősülnek, ezért a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót is, valamint a magánszemélyeket terhelő levonásokat is meg kell fizetniük a tevékenységükből keletkező bevételeik terhére.
A Tbj. 6. § (1) bekezdésének d) pontja a fentieknek megfelelően felsorolja az egyéni vállalkozót is a biztosítottak között, tehát az egyéni vállalkozók - tekintettel az általuk befizetett adókra és járulékokra - fő szabályként jogosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, azaz betegség, gyermekvállalás esetén a korábbi járulékköteles jövedelmük arányában, az egyéb feltételek teljesítése esetén kieső jövedelmük helyett például táppénzre és csecsemőgondozási díjra is.
A Tbj. 8. § alapján a biztosítás - ha a Tbj. eltérően nem rendelkezik - a biztosítás alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A 16. § értelmében szünetel a biztosítás a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha ezen időszak alatt csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe és még néhány további esetben). Szintén szünetel a biztosítás az f) pont szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
A Tbj. 40. § (4) bekezdésének f) pontja alapján az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.
A Tbj. szabályozza azokat az eseteket is, amikor valakinek egyidejűleg több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya áll fenn. A 42. § (1) bekezdése alapján mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek például két részmunkaidős munkaviszonya van, vagy munkaviszony mellett egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, mindkét jogviszonyban terhelik a járulékok, meghatározott részletszabályok szerint.
Ugyanakkor az Ebtv. a pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeként további szabályokat is meghatároz. Érthető módon szükséges a megelőző időszakban egy meghatározott időtartamú jogviszony - ezzel elkerülhető, hogy betegség vagy gyermekszületés előtt rövid időre létesített jogviszony alapján a befizetett járulékok akár többszörösét kitevő ellátásra lehessen jogosultságot szerezni. Ezért az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerint csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá akinek a gyermeke a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl, de baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy ezt követő huszonnyolc napon belül.
Az Ebtv. 40. § (2) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az időtartamok, amelyeket be kell számítani az előírt 365 napi biztosítási időbe. Így beszámítanak a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj időtartamai. Ez biztosítja, hogy például rövid időn belül újabb gyermekek születése esetén is igénybe lehessen venni a gyermekneveléshez szükséges jövedelempótló ellátást. Ezen kívül 180 napot figyelembe kell venni az egy évnél hosszabb ideje folytatott nappali tagozatos tanulmányok idejéből - tekintettel arra, hogy egyes szülők esetében előfordulhat, hogy a tanulmányok befejezését követően még nem volt lehetőségük megfelelő biztosítási jogviszony időtartamot összegyűjteni. Továbbá beszámít a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje is.
Az Ebtv. 40. §-a további részletszabályokat is meghatároz olyan speciális esetekre, mint például az örökbefogadás, vagy a gyermeket szülő nő halála.
Az Ebtv. 41. §-a kifejezetten megtiltja, hogy a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytasson. Ezért sem munkaviszony keretében, sem egyéni vállalkozói tevékenység keretében nem szabad munkát végezni a csecsemőgondozási díj folyósításának 168 napja alatt. A munkavállalók ebben az esetben fizetés nélküli szabadságra jogosultak (Mt. 128. §), tehát a munkajogviszony megszüntetését – természetesen – a törvény nem írja elő. Az egyéni vállalkozók, amennyiben később ezt a tevékenységüket folytatni kívánják, gyakran a vállalkozás szüneteltetését választják. Az egyéni vállalkozás megszüntetése azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adója a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. (2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról, 6.§).
Az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18. § (1) bekezdése szerint egy hónaptól három évig terjedő időtartamban van lehetőség. A (3) bekezdés szerint a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét nem végezheti, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. A szüneteltetés tehát megfelel az Ebtv. 41. §-ában meghatározott tiltó szabálynak, mely szerint az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenység folytatása nem megengedett.
9/2016. (IV. 6.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság a jelenlegi szabályozással lényegében azonos jogszabályok alkotmányosságát, illetve ezen jogszabályok alkalmazását vizsgálta 2016-ban. A határozat megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgált ítéletei alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette. Ugyanakkor az alkalmazott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességére vonatkozó alkotmányjogi panaszokat elutasította.
Az Alkotmánybíróság által vizsgált alapügyben az indítványozó 2011-2013 években egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, majd 2013. október 31-étől egyéni vállalkozói jogviszonyát szüneteltette és november 1-jétől munkaviszonyt létesített. 2014. január 30-án gyermeke született, erre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt (TGYÁS) állapítottak meg részére (ez a csecsemőgondozási díj korábbi elnevezése), majd gyermekgondozási díjat (GYED) igényelt. A GYED iránti kérelmét a hatóság első és másodfokon is elutasította, és megállapította azt is, hogy a TGYÁS-ra sem volt jogosult. Az elutasítás indoka, majd a bíróság döntésének indokolása is az volt, hogy az egyidejűleg fennálló jogviszonyokban (ebben az esetben a szünetelő egyéni vállalkozói jogviszonyban és a munkaviszonyban) a jogosultságot külön-külön kell vizsgálni, a szünetelő jogviszony pedig fennálló jogviszony.
Az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia a panasz alapján, hogy az Alaptörvénnyel összhangban áll-e a jogszabálynak az az értelmezése és alkalmazása, amely a biztosított fennálló jogviszonyának tekinti a szünetelő egyéni vállalkozói tevékenységet, és ezzel kizárja az egyéni vállalkozói jogviszonyban töltött előzetes biztosítási idő összeszámítását a fennálló jogviszonyban töltött idővel. Az AB indokolása szerint, mivel a jogszabályok nem határozzák meg, hogy mit kell érteni “fennálló biztosítási jogviszony” alatt, ennek meghatározása a jogalkalmazó szervek, végső soron a bíróságok feladata. A bíróságnak pedig az Alaptörvény 28. cikke értelmében kötelessége, hogy a norma alkalmazásakor és értelmezésekor az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezést válasszon.
Az indokolás szerint
[31] Az egymást követő jogviszonyokban az előzetes biztosítási idő mikénti számításának jelentősége van az ellátásra jogosultság feltételei miatt. Ezt a számítást befolyásolja annak vizsgálata, és az abban való állásfoglalás, hogy milyen fennálló biztosítási jogviszonyra kell tekintettel lenni. A jogosultság szempontjából meghatározó kérdés a panaszra okot adó ügyekben a "fennálló biztosítási jogviszony" fogalmának, tartalmának az Alaptörvénnyel összhangban álló, a józan észnek és jogszabály céljának megfelelő értelmezése. A jogszabálynak a TGYÁS és a GYED feltételeit illetően kifejezett rendelkezése, hogy az egymást követő jogviszonyokban szerzett biztosítási idő összeszámítandó, és csupán a fennálló többes jogviszonynál kell másként eljárni.
Az AB azt is levezette, hogy a biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy ez idő alatt nem kell járulékot fizetni, viszont a társadalombiztosítás ellátásait sem lehet igénybe venni. Az AB álláspontja szerint “a szünetelő biztosítás és a megszűnt biztosítás abban az értelemben azonos, hogy egyik esetben sincs járulékfizetés, nincs jogszerző idő, nincs ellátásra jogosultság. Az érintett személyeket a vizsgált társadalombiztosítási következmények szempontjából azonos csoportba tartozónak lehet tekinteni.” [34]
Nincs felismerhető célja és semmilyen észszerű indoka annak, hogy a jogosultsági feltételek szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése. Az azonos csoportba tartozók közötti hátrányos megkülönböztetés az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközik.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy értelmezéssel el lehet jutni az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályi tartalomhoz, nincs olyan kifejezett jogszabályi szöveg, amelynek a megsemmisítésével a jogalkotási hiba orvosolható. Nem hívta fel a jogalkotót sem arra, hogy egyértelműsítse a jogszabály szövegét. Előírta azonban, hogy az érintett rendelkezéseket együttesen, az Alaptörvénnyel összhangban úgy kell értelmezni, hogy az egyéni vállalkozás szünetelése alatt biztosítási jogviszony nem áll fenn. [42] Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a szünetelést megelőzően egyéni vállalkozásban szerzett időtartamot ugyanúgy be kell számítani a jogszabály által megkövetelt 365 napos jogszerző időbe, mintha az érintett a vállalkozását megszüntette volna. Ezzel kerülnek azonos helyzetbe a vállalkozásukat szüneteltető és megszüntető egyéni vállalkozók.
Az AB döntését követő joggyakorlat
Arról nincs részletes információnk, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta eltelt majdnem nyolc év alatt hány esetben hoztak jogsértő határozatot a hatóságok. A bírósági határozatok tárában elérhető néhány kiemelt bírósági ítélet, melyeket felhasználtunk ügyfeleink ügyében. Valószínűsíthető, hogy több elutasított kérelem el sem jutott a bírósági felülvizsgálatig. Annak felismerése ugyanis, hogy a hatóság döntése jogszabályba ütközik, majd ezt követően a határozatok megtámadásához szükséges jogi szakértelem nem feltétlenül tartoznak a mindennapi ismeretek körébe, a jogi képviselő igénybevétele pedig költséges. Az újszülött gyermekek gondozása mellett nem is feltétlenül alkalmas a helyzet arra, hogy az érintettek időt és energiát tudjanak fordítani egy ügyvéd felkeresésére, vagy akár önállóan egy megfelelő kereseti kérelem megírására.
A hozzánk forduló érintettek ügyei alapján az látszik körvonalazódni, hogy a kormányhivatalokban az alkotmánybírósági döntést figyelmen kívül hagyva, a jogszabály betű szerinti megfogalmazásához ragaszkodva hozták meg az elutasító határozatokat. A bírósági döntések sem feltétlenül vették figyelembe az általunk felhívott alkotmányossági érveket. Az első ügyben, 2022-ben ügyfelünk megnyerte a pert, és visszamenőleg megkapta az ellátást. A második ügyben ugyanazon a törvényszéken egy másik bírói tanács elutasította a kereseti kérelmet, így ügyfelünk megbízásából a Kúriához fordultunk felülvizsgálati kérelemmel.
A Kúria döntése
A konkrét ügyben a CSED iránti kérelem elutasításának indoka az volt, hogy a gyermek nem a biztosítási jogviszony megszűnését követő 42 napon belül született, ugyanis felperes egyéni vállalkozói jogviszonyát nem szüntette meg, azt csak szüneteltette a gyermek születésére tekintettel. Az ügy körülményei a jogi szabályozás abszurditására is rámutatnak. Ugyanis ha a hatóság és a bíróság szerint a szünetelés alatt a biztosítási jogviszony fennáll, akkor ezen az alapon a CSED-re való jogosultságnak is fenn kellene állnia. Ha viszont nem áll fenn a jogviszony, akkor megszűnt, tehát 42 napon belül igényelhető a CSED. Mind a hatóság, mind a bíróság úgy értelmezte, hogy a szünetelés valamilyen harmadikféle állapotnak felel meg, a biztosítási jogviszony ugyan nem áll fenn, de nem is szűnt meg, tehát sem a fennállásra, sem a megszűnésére nem lehet alapítani a jogosultságot.
A Kúria Kfv.III.45.120/2023/5. számú ítéletével a Fővárosi Törvényszék ítéletét megváltoztatta, az alperes kormányhivatal határozatát megsemmisítette, és alperest új eljárásra kötelezte. A döntés indokolása szerint a törvényszék döntése nem felelt meg az Alaptörvény 28. cikkének, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azok preambulumát és indokolását kell figyelembe venni és azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Kúria azt is megállapította, hogy a törvényszék tévesen hagyta figyelmen kívül a hivatkozott AB határozatot. A jogszabály értelmezése csak akkor áll összhangban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt, a hátrányos megkülönböztetést tiltó alapelvvel, ha a szüneteltetett vállalkozást a megszűnt vállalkozással azonosnak tekinti a társadalombiztosítási következmények szempontjából, ahogyan azt az Alkotmánybíróság is kifejtette határozatában.
Jogalkotási javaslat és a minisztérium válasza
Amellett, hogy ügyfelünk ügyében 2024 januárjában, két évvel azután, hogy jogosulttá vált a család megélhetését biztosító, járulékfizetéssel megalapozott ellátásra, végül megnyugtató ítélet született, az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint ahhoz, hogy a hasonló ügyekben már a kormányhivatalban a megfelelő, jogszerű döntés szülessen, elengedhetetlen lenne a jogszabály pontosítása. Egyértelmű jogi szabályozással ugyanis elkerülhetők lennének az évekig tartó, bonyolult jogi eljárások, melyek feleslegesen terhelik az igazságszolgáltatás szerveit. De ennél is fontosabb, hogy azok, akiknek nincs módja peres úton kikényszeríteni a jogszerű döntést, hozzájussanak ahhoz az jövedelempótló ellátáshoz, amely a jogszabály szerint megilleti őket gyermekük megszületésekor. Tekintettel arra, hogy nyolc éven keresztül folyt a jogszabály téves alkalmazása, fontosnak tartjuk azt is, hogy az ezen idő alatt elutasított kérelmek felülvizsgálatára is lehetőséget biztosítson a jogalkotó, hogy lehetőség legyen visszamenőleg kiutalni az ellátást azoknak is, akik elmulasztották a rendes jogorvoslat igénybevételét.
Az Utcajogász Egyesület a Belügyminisztériumhoz fordult annak érdekében, hogy kezdeményezze a jogszabály módosítását és a korábbi években elutasított igénylők ügyének felülvizsgálatát.
Közérdekű bejelentésünkben javasoltuk, hogy a jogalkotó módosítsa az Ebtv. 40. § (1) bekezdését oly módon, hogy a biztosítás megszűnését követő szövegrészben a “megszűnését” szó helyett a “megszűnését vagy szünetelésének kezdő napját” kifejezést alkalmazza.
Javaslatot tettünk arra is, hogy nyújtsanak be olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi azoknak az elutasító határozatoknak az utólagos felülvizsgálatát, amelyek esetében az elutasító határozat indoka a vállalkozási jogviszony szüneteltetése miatt be nem számított időtartam vagy a vállalkozás szüneteltetését követő 42 napon belüli gyermekszületés volt.
Mint megtudtuk, az egészségbiztosítási ellátások (vagy legalábbis ezek közül a családtámogatások) nem az egészségügyért is felelős belügyi tárca hatáskörébe tartoznak, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára válaszolt közérdekű bejelentésünkre.
Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár 2024 júliusában a következőről tájékoztatott minket: “a közérdekű bejelentésben foglalt javaslatokat, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit – különösen az egyéni vállalkozók szempontjából – megvizsgáljuk, és az őszi törvényhozási időszakban kezdeményezni fogjuk az esetleges hátrányos vagy nem egyértelmű rendelkezések módosítását”.
Sajtómegjelenések
https://www.koloknet.hu/szulo-es-gyerekneveles/csecsemogondozasi-dij-jar-e-a-csed-vallalkozoknak/
https://weborvos.hu/lapszemle/nem-kaptak-csecsemogondozasi-dijat-ezek-az-anyak-285195
https://index.hu/gazdasag/2024/04/03/kuria-dontes-csed-csaladtamogatas-anyak-utcajogasz-egyesulet/
https://pecsistop.hu/kozelet/utcajogasz-ujabb-gyozelem-a-kurian/527371
https://liner.hu/edesanyak-anyak-csecsemok-csecsemogondozas/#google_vignette
https://gyerekszoba.hu/penztarca/az-egyeni-vallalkozast-szunetelteto-kismamaknak-is-jarhat-a-csed/
https://divany.hu/mindennapi/vallalkozas-szuneteltetese/
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2024-aprilis-04-csutortok-0600-40158
https://szentistvanradio.hu/player/334461/2024-04-08+09%3A05%3A00
https://telex.hu/belfold/2024/04/03/kuria-csed-utcajogasz-vallalkozas-szuneteltetese
https://rtl.hu/belfold/2024/06/05/csecsemogondozasi-dij-csed-kartalanitas-utcajogasz
https://wmn.hu/ugy/62434-csed-torveny-alapjogot-sert-megis-nyolc-eve-tevesen-alkalmazzak-
https://enbudapestem.hu/2024/04/03/a-belugyminiszteriumhoz-fordul-az-utcajogasz-az-anyak-erdekeben
https://hirklikk.hu/kozelet/utcajogasz-ujabb-gyozelem-a-kurian/430252
https://magyarorvosok.hu/cikk_a-csed-nekik-is-jar?menuid=0
https://forbes.hu/penz/vallalkozo-kismamak-csed-kormanyhivatal/