Ha sikerült megtalálni az igényeknek megfelelő bérleményt, bérleti szerződést kell kötni. Milyen formai és tartalmi követelményeket kell betartani a szerződéskötés során? Számít, hogy két tanú írta alá, ügyvéd fogalmazta és ellenjegyezte vagy közjegyző előtt kötötték a szerződést? A tulajdonos megtagadhatja az új lakcím bejelentését? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk az alábbi cikkben.
Fotó: Stock
Hogyan kell megkötni a bérleti szerződést?
A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ezt a Lakástörvény írja elő. Az írásba foglalás követelménye a gyakorlatban megvalósul azzal, ha a bérleti szerződést mindkét fél aláírja.
Ennél azonban érdemes tovább menni és a bérleti szerződést két tanú aláírásával is ellátni. A két tanú által aláírt szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Gyakorlati jelentősége van ennek például akkor, ha bérlőként szeretnénk bejelentkezni a lakóhelyünkre. A kormányablakban ugyanis kötelesek átvezetni a lakcímváltozást abban az esetben, ha bemutatjuk a két tanú által aláírt bérleti szerződést. Nem kérhetnek további hozzájáruló nyilatkozatot a tulajdonostól.
Sokszor előfordul az, hogy a szerződő felek ügyvéd vagy közjegyző előtt kötik a bérleti szerződést. Az ügyvéd előtt kötött bérleti szerződés bizonyító erejét tekintve megegyezik a két tanú által aláírt bérleti szerződéssel. Abban természetesen elképzelhető, hogy több vagy jobb egy ügyvéd által fogalmazott bérleti szerződés, hogy az ügyvéd jogilag korrekt, érthető és világos szerződést köteles írni, amely a felek szerződéses akaratát hűen rögzíti.
Egy kicsit más a helyzet a közjegyző előtt kötött bérleti szerződéssel. A közjegyző által írásba foglalt bérleti szerződés közokiratnak minősül. A közokiratba foglalt bérleti szerződés gyakorlati jelentősége abban nyilvánul meg, hogy ilyen szerződés mellett a bérleti jogviszony megszűnése esetén - amennyiben a bérlő nem költözik ki és nem adja vissza az ingatlant - nem kell lakáskiürítési pert indítani, hanem azonnal lehet a végrehajtási eljárást kezdeményezni a bérlővel szemben.
Mit tartalmazzon a bérleti szerződés?
a felek adatai
az ingatlan pontos megjelölése (cím, helyrajzi szám, méret, helyiségek száma)
határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre a szerződés
óvadék
bérleti díj, egyéb költségek és fizetési határidő.
mérőóra állások,
felmondás szabályai,
rendkívüli felmondást megalapozó tényállások,
megállapodás a bérlő költségén elvégzett felújítások bérleti díjba történő beszámításáról,
harmadik személy befogadása a lakásba,
valamint minden további rendelkezést rögzíteni kell, amelyet a szerződő felek fontosnak tartanak
Mi az óvadék (kaució) funkciója, sorsa a bérleti jogviszony megszűnését követően?
Az óvadékot a köznyelvben kaucióként szokás megnevezni. Az óvadékot lakásbérlet esetén pénzben szokás meghatározni és általában két-három havi bérleti díj összege. Ez nem más, mint egy biztosíték a bérbeadónak arra, hogy ha a bérlő valamilyen kárt okoz a tulajdonában vagy nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségét (pl. elmarad a bérleti díj fizetésével), akkor ebből a pénzből kielégítheti követelését. Az óvadék összegét a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg át kell adni a bérbeadó részére, tehát ténylegesen kikerül a bérlő rendelkezése alól és a bérbeadó birtokában lesz mindaddig, amíg a bérleti jogviszony meg nem szűnik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonos bármilyen célra felhasználhatja ezt a pénzt, szabadon rendelkezhet vele. A bérbeadó lényegében csak őrzője ennek az összegnek. Ha nem merül fel megtérítetlen követelés, akkor a bérleti jogviszony megszűnése esetén a kaució visszajár a bérlőnek.
Az óvadék átadásáról, ha arra nem a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kerül sor, írjunk átvételi elismervényt és később kerüljön a bérleti szerződésben is rögzítésre, hogy óvadék került átadásra. Ha a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kerül átadásra az óvadék, akkor elegendő ennek tényét a bérleti szerződésben rögzíteni. A bérbeadónak, ha a kaució összegét felhasználta, igazolnia kell a bérlő felé, hogy pontosan mekkora összeget és mire használt fel. Ha a bérleti jogviszony fennállása alatt kerül felhasználásra a kaució, akkor a bérlőnek a felhasznált részt pótolnia kell.
A bérleménybe való bejelentkezés
Sok tévhit kering ezzel a témával kapcsolatban. A lakcímbejelentésre vonatkozó szabályokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Lakcímtörvény) tartalmazza. A lakcímbejelentés törvényi kötelezettség, nem választás kérdése. A bérlőnek a költözéstől számított három munkanapon belül be kell jelentenie új lakcímét a hatóságnak. Aki kiadja lakását, jogszerűen nem tagadhatja meg, hogy a bérlő a lakcímnyilvántartásba bejelentse a bérlemény címét. A lakcímet bármelyik kormányablakban be lehet jelenteni. Ha a lakásbérleti szerződést két tanú is aláírta, tehát teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, akkor nincs szükség arra, hogy a tulajdonos külön még a lakcímbejelentő lapot is aláírja.
Fontos, hogy a lakcímbejelentés nem keletkeztet semmilyen jogot a lakásra. Attól tehát, hogy valakinek van érvényes lakcímkártyája egy címre, nem lesz jogosult használni a lakcím szerinti lakást. Ez fordítva is igaz. Attól, hogy valaki nincs bejelentkezve vagy éppen kijelentik a lakcímnyilvántartásból, még lehet joga a lakást használni. Különbség van tehát a lakcím és a jogcím között! A jogcímet, tehát a lakás használatához való jogot tulajdoni lappal, szerződéssel vagy akár bírósági, hatósági határozattal lehet igazolni.
Ahogy a lakcímnyilvántartás nem keletkeztet jogot a lakásra, úgy adófizetési kötelezettséggel sem jár a lakcímbejelentés. A lakcímnyilvántartásból nem lehet megállapítani, hogy milyen jogcímen lakik valaki a lakásban. A lakcímmel rendelkező lakó lehet bérleti díjat fizető bérlő, a tulajdonos engedélyével a bérlő által befogadott hozzátartozó vagy akár ingyenesen ott lakó szívességi lakáshasználó is. A lényeg tehát, hogy a lakcímnyilvántartásból nem vonható le semmilyen következtetés a tulajdonos jövedelmi helyzetére, bevételeire, így az adófizetési kötelezettségére sem.
Ha lakásbérlés előtt állsz, érdemes elolvasnod ezt a kisokost is, amiben arról írtunk, hogy milyen hasznos információkat tud nyújtani az ingatlan tulajdoni lapja.