Nem kell még létrejönnie a bérleti jogviszonynak, már a kiadó lakás, illetve a leendő bérlő keresése során számos kérdés felmerülhet, amelyre a jog tud iránymutatást adni. Másrészt, bár számos jogi eszköz áll a rendelkezésünkre jogsértés esetén, mégis az a legjobb, ha arra törekszünk, hogy ezekre az eszközökre ne legyen szükség és a lehető legkörültekintőbben járunk el annak érdekében, hogy megelőzzük a jogvitás helyzetek kialakulását. Ehhez igyekszünk adni most néhány hasznos tanácsot.
Fotó: Stock
Kérhet-e a bérbeadó jövedelemigazolást vagy erkölcsi bizonyítványt?
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a bérbeadó kérhet-e leendő bérlőjétől banki kivonatot vagy jövedelemigazolást, esetleg erkölcsi bizonyítványt. A bérbeadó a bérlet tárgyához tartozó dolgokat (pl. jövedelemigazolás) jogszerűen kérhet, azonban olyan információt, ami egyáltalán nem tartozik a bérlet tárgyához (pl. erkölcsi bizonyítvány, családi állapotra vonatkozó adat) nem kérhet. Természetesen attól még, hogy a bérbeadó kérhet bizonyos típusú, a bérlet tárgyához tartozó iratokat, a leendő lakó nem köteles semmit sem a rendelkezésére bocsátani, ami az ő személyes határain túl megy. Sajnos lehet ennek az a következménye, hogy a bérbeadónak emiatt másra esik a választása, olyan személyre, aki számára megbízhatóbbnak tűnik. A Ptk. szerint a tulajdonost megilleti tulajdonjoga alapján a tulajdon birtoklásának, használatának és hasznosításának és az azzal való rendelkezésnek a joga. A rendelkezési jog körébe tartozik az, hogy a tulajdonos eldöntheti, illetve kiválaszthatja, hogy kinek adja bérbe dolgát.
A diszkrimináció tilalma bérbeadás esetén
A rendelkezési jog tehát elég nagy szabadságot ad a tulajdonosnak, néhány esetben azonban ez mégis korlátozott. Erre egy a mindennapokból vett példa az, ha valaki azért nem adja ki a nyilvánosan meghirdetett lakását a jelentkezőnek, mert gyermekei vannak, roma származású, meleg vagy hajléktalan. Ez a magatartás jogsértő, méghozzá a diszkrimináció tilalmába ütközik. Az egyenlő bánásmód követelményét mindenki köteles betartani, még az is, aki magántulajdonát hirdeti meg bérbeadásra. A diszkrimináció tilalmába ütközik, ha valakit pusztán azért ér hátrány, mert rendelkezik valamilyen, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) nevesített ‘védett’ tulajdonsággal. Védett tulajdonságnak minősül például az anyaság/apaság, a bőrszín, a szexuális irányultság, illetve a vagyoni helyzet.
Akit diszkrimináció ér, az az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságon keresztül az alapvető jogok biztosához fordulhat. Az alapvető jogok biztosa megállapíthatja a jogsértést, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és akár 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat a jogsértőre. Erről bővebb információ erre a linkre kattintva elérhető.
Fontos tudni, hogy az önkormányzatok, illetve egyéb jogi személyek nem kérhetnek jogszerűen pl. erkölcsi bizonyítványt azért sem, mert az szembemegy az adattakarékosság elvével. Jogi személyként ők adatkezelőnek minősülnek és ez az adat nem szükséges a bérleti jogviszony létesítéséhez.
Miért fontos átadás-átvételi jegyzőkönyvet írni a bérleti jogviszony kezdetekor?
Leendő bérlőként érdemes meggyőződni arról, hogy a lakás tényleg rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van-e. A lakás körbejárása során minden esetben javasolt megnézni, hogy a bent található háztartási gépek működnek-e, a fűtés jó-e, a nyílászárók zárnak-e, rendesen szellőzik-e a lakás, jut-e be elegendő fény. Ha olyan hibát olyan hiba merül fel, amely nem zavar a rendeltetésszerű használatban, akkor kérjük, hogy a bérleti szerződésben a hiba ténye kerüljön rögzítésre. Ez azért fontos, hogy később, pl. a bérleti jogviszony megszűnésekor, a kaució visszafizetése során ne legyen vita tárgya, hogy az észlelt hiba megvolt-e már a bérbevételkor vagy nem. Másrészt, ha olyan hibát észlelünk, amely akadályozza a lakás rendeltetésszerű használatát, pl. vizesedő falak, rosszul működő kazán stb., akkor megfontolandó másik kiadó ingatlant keresni vagy megállapodni abban, hogy a bérleti szerződés aláírásának napjáig kijavításra kerül a hiba. Abban is meg lehet állapodni, hogy a hibát a bérlő javítja ki saját költségén a beköltözést követően. Ezt, illetve azt, hogy ez hogyan kerül kompenzálásra a bérbeadó részéről, szintén érdemes írásba foglalni. Utólag, a bérleti szerződés megkötését, a beköltözést követően kijavíttatni egy súlyos hibát - bérbeadói együttműködés hiányában - okozhat bonyodalmakat. A bérbeadót jogi eszközökkel költséges és időigényes lehet rávenni a javításra, ha magától nem intézkedik. A gyakorlatban ilyen esetekben sokszor a költözés marad az egyetlen opció.
Mindkét fél számára előnyös tud lenni, ha készül átadás-átvételi jegyzőkönyv a birtokbavétel napján a lakás berendezési tárgyairól, amelyet a felek a bérleti szerződéshez csatolnak mellékletként. Ezzel szintén elkerülhető egy későbbi jogvita.
Ha lakásbérlés előtt állsz, érdemes elolvasnod ezt a kisokost is, amiben arról írtunk, hogy milyen hasznos információkat tud nyújtani az ingatlan tulajdoni lapja.