Leendő bérlőként érdemes tisztában lenni a bérelni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának tartalmával, hogy miért, az az alábbi bejegyzésből hamarosan kiderül!

Hogyan lehet hozzájutni az ingatlan tulajdoni lapjához?

Ingatlan tulajdoni lapját online ügyfélkapun keresztül lehet lekérni. Ez évente két alkalommal ingyenes, egyébként pedig a nem hiteles tulajdoni lap 1000 forintba, a hiteles 3600 forintba kerül. Személyesen is be lehet menni a földhivatalba és ott egy nyomtatvány kitöltését követően ingyenesen be lehet tekinteni az ingatlan tulajdoni lapjába. 

Hogy néz ki egy ingatlan tulajdoni lapja?

Egy ingatlan tulajdoni lapja három részből áll. A tetején láthatjuk a helyrajziszámot, alatta pedig az ingatlan pontos címét. Az I. rész felett található a széljegy, ha van. Széljegyre ugyanis az az ügyirat kerül, amit már benyújtottak, de még nem bíráltak el. Például szeretnénk megvásárolni egy ingatlant. Az aláírt adásvételi szerződést el kell juttatni a földhivatalhoz, ahol - mivel azonnal nem tudják elbírálni a kérelmet - először csak széljegyre kerül, jelezvén azoknak, akik az ingatlan tulajdoni lapjába betekintenek, hogy valami már az ingatlannal kapcsolatban folyamatban van.

Miért fontos, hogy tényleg lakást vegyünk bérbe?

A I. részben az ingatlan adatait találjuk. Ezek közül bérbe vevőként az ingatlan megnevezésének lesz jelentősége. A Lakás tv. lakásbérletre vonatkozó szabályai, - adott esetben a bérlőt megillető garanciák - csak lakás ingatlanra vonatkoznak. 

Mi van, ha kiderül, hogy a lakás haszonélvezeti joggal terhelt?

A II. részből tudhatjuk meg, hogy ki vagy kik a lakás tulajdonosai. Az egyik legfontosabb információ, amit a tulajdoni lapról meg lehet tudni a bérlő számára az, hogy ki a tulajdonos, illetve van-e haszonélvezeti jog a lakáson. Itt fontos megjegyezni, hogy ha van haszonélvező, akkor elsősorban a haszonélvező jogosult kiadni az ingatlant, mivel a Ptk. szerint ő jogosult az ingatlan hasznait szedni. Tehát haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant még a tulajdonos sem adhat ki, csak a haszonélvező hozzájárulásával. Ha nincs haszonélvező, akkor a tulajdonos jogosult kiadni az ingatlant közvetlenül vagy a tulajdonos adhat más személynek megbízást vagy felhatalmazást a lakás kiadására albérletbe adására. 

Mi van, ha olyan személy akarja kiadni a lakást, aki nem a lakás tulajdonosa?

Ha olyan személy akarja kiadni az ingatlant, aki már eleve bérli azt, akkor neki be kell mutatni a saját bérleti szerződésében a tulajdonosi felhatalmazást, hogy ő jogosult albérletbe kiadni a lakást. Ha bármilyen más okból kiderül akár a tulajdoni lapról, akár máshonnan, hogy nem a tulajdonos az, akivel tárgyalunk, akkor ennek a személynek be kell mutatnia valamilyen meghatalmazást a lakás kiadására vonatkozóan, ami a tulajdonostól származik. Ha nem látunk valamilyen papírt, ami igazolja, hogy jogosult az adott személy a lakás bérbeadására, akkor ne kössünk bérleti szerződést az illetővel. 

Mit jelent az a leendő bérlőre nézve, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai nyilvánosak és közhitelesek?

Az ingatlan-nyilvántartás adatai nyilvánosak és közhitelesek. A nyilvánosság azt jelenti, hogy bárki számára hozzáférhetőek ezek az adatok, a közhitelesség pedig azt jelenti, hogy a nyilvántartás hitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat és azt, hogy a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállnak. A bérlő felelősséggel tartozik azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a bérbeadásra jogosulttól veszi bérbe a lakást. Mivel rendelkezésére áll egy közhiteles nyilvántartás annak érdekében, hogy a megfelelő információ birtokába kerüljön, később nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta, hogy nem a tulajdonos adja bérbe neki a lakást.

Terhek az ingatlanon

A III. rész az ingatlan terheit tartalmazza. Itt találjuk a haszonélvezeti jogot, végrehajtási jogot, elidegenítési és terhelési tilalmat stb. Itt jelenik meg például egy végrehajtás alatt lévő közös költség tartozás vagy egy banki hitel. Ez nem feltétlenül jelent problémát, de jó, ha az ember ezekkel az információkkal is tisztában van, főleg, ha hosszútávon szeretné bérelni az adott lakást.