Mikor beszélhetünk tartozásról?

A tartozás keletkezése önmagában nem lehet indoka jogi eljárás megindításának. Tartozás keletkezik például egy hitelfelvétel esetén, ha részletre vásároltunk valamilyen árut, amikor a telefonszolgáltató kiállítja a telefonszámlánkat, ha utánfizetéssel adunk le rendelést. A kulcs az esedékesség. Jogi értelemben az esedékesség időpontja az a nap, amelyen vagy ameddig az adott fizetési kötelezettséget teljesíteni vállaltuk. Hitel esetén ez a nap havonta a részletfizetés határnapja, számla esetén a befizetési határidő utolsó napja, illetve az átvétel napja online rendelés esetén. Amennyiben a kötelezettség teljesítésére adott határidő eredménytelenül telik el, azaz nem történik meg a fizetés, úgy a másik félnek (a hitelezőnek) megnyílik a lehetősége arra, hogy a követelésének jogi úton szerezzen érvényt. 

Mit tehet a hitelező, ha lejár az esedékesség?

A hitelező magatartása az esedékesség lejártát követően lehet passzív vagy aktív. A hitelező passzivitásának jogi szempontból jelentősége van. Elképzelhető, hogy olyan sokáig nem tesz semmit a követelésének érvényesítése érdekében, hogy a tartozás elévül. A hitelező aktív magatartása lehet, hogy felszólító levelet küld a tartozás megfizetésére, a követelés érvényesítésével egy erre szakosodott (követeléskezelő) céget bíz meg, a követelését végleg átruházza egy követeléskezelő cégre (ennek jogi terminusa az engedményezés) vagy saját maga indít a követelés behajtására jogi eljárást. 

Behajtható-e a követelés önkényesen?

Fontos, hogy a követelés önkényesen nem hajtható be, kizárólag önkéntes teljesítésre és a követelés jogi úton való kikényszerítésére van lehetőség. A jogi út bírósági vagy közjegyző előtti eljárást, majd végrehajtási eljárást jelent. A végrehajtó az, aki inkasszó alá vonhatja a bankszámlát, letiltást adhat ki a fizetésre, ingó vagy ingatlan vagyont foglalhat le és értékesíthet, és más végrehajtási cselekményt foganatosíthat. Bár munkánk során találkozunk néha “pénzbehajtásra szakosodott” szervezetekkel, cégekkel, a törvény szerint azonban az önálló bírósági végrehajtón kívül más nem jogosult a pénztartozás behajtása jogcímen ilyen cselekmények elvégzésére.

Hogyan lehet akkor jogszerűen behajtani egy tartozást?

A hitelező tehát abban az esetben, ha az adós nem teljesíti önként vagy felszólításra a követelését, jogi eljárást, bírósági peres eljárást vagy közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárást indíthat. Ezen eljárások végén születő jogerős döntés az, amely a felekre kötelező lesz és amely már rendes perorvoslattal nem támadható meg, így végrehajtható. A bíróság által hozott érdemi döntés (ítélet) elutasíthatja a hitelező keresetét (ha nem találja jogosnak a követelést) vagy helyt adhat neki és marasztalhatja az adóst a kereseti kérelemben foglaltakban. Marasztaló döntés esetén a bíróság határidőt szab az adósnak az önkéntes teljesítésre. Ha az adós ezt elmulasztja, a hitelező önálló bírósági végrehajtóhoz fordulhat, kérve a döntés végrehajtását. Ezen a ponton is előfordulhat, hogy a hitelező olyan sokáig vár a végrehajtás megindításával, hogy a végrehajtási jog elévül. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó végrehajtási eljárási cselekmények foganatosítása útján behajtja a követelést és átadja azt a hitelezőnek. Ezzel lezárul a folyamat.