Az Utcajogászhoz rengeteg kérdés érkezik tartozással, végrehajtási eljárással kapcsolatban. Kiválasztottunk néhány olyan jogesetet az elmúlt évben hozzánk fordulók megkereséseiből, amelyek gyakran ismétlődő kérdéseket tartalmaznak. Az ezekre adott általános tájékoztatás, úgy gondoljuk, közérdeklődésre tarthat számot, ezért osztjuk meg most olvasóinkkal. Íme a jogesetek és a válaszok.

• Érdeklődni szeretnék mit tehetek, ha a végrehajtó a nyugdíjam száz százalékát elvitte és itt maradtam gyógyszer (életmentő) ellátás nélkül, nem beszélve arról, hogy nem tudom fizetni a költségeket, nem tudok ételt vásárolni?

  Inkasszó esetén a végrehajtás az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára irányul, pontosabban a bankszámlán lévő összegre. Ebben az esetben a pénzforgalmi intézetet (bankot) keresi meg a végrehajtó, és a bank köteles teljesíteni a végrehajtó által kért összeg átutalását.

  Jó tudni, hogy a teljes összeget azonban nem vonhatja le a végrehajtó. A Végrehajtási törvény szerint 60 ezer Ft teljes egészében mentes a végrehajtás alól, tehát ennyinek mindig maradnia kell a levonás után. A 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható. A 200 ezer Ft alatti összegből maximum 70 ezer Ft vonható végrehajtás alá.

  Abban az esetben, ha mindent levontak a számlájáról, az jogszerűtlen intézkedés, és jogorvoslatot lehet igénybe venni.

• Élettársammal és két gyermekünkkel együtt élünk Budapesten egy lakásban. Hosszas végrehajtás után a lakás felét, ami az én tulajdonom volt, a végrehajtó elárverezte. A másik fele a kiskorú fiam nevén van. Nem tudom az új tulajdonosnak mihez van , és legfőképpen mihez nincs joga.

  Álláspontunk szerint az árveréssel osztatlan közös tulajdon keletkezett, amelyet mindkét tulajdonos jogosult használni, a használatról meg kell egyezniük. Tekintettel arra, hogy a lakás másik felének a tulajdonosa kiskorú, Ön mint szülő a gyermek jogán értelemszerűen jogosult az ingatlan használatára. Ha esetleg nem tudnak megegyezni a használatról, akkor az új tulajdonos kérheti a bíróságon az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, ami egy hosszú per, a gyámhatóság részvételével, mivel kiskorú vagyonáról van szó. Mindeközben az árverési vevő követelheti a tulajdonrészére a használati díjat is, ami szintén az említett megegyezés tárgya.

• A végrehajtó beküldte a munkáltatómhoz két távközlési tartozás letiltását a fizetésem 50%-ig. Tudomásom szerint a távközlési szolgáltatásokból eredő tartozások elévülési ideje 1 év. Ezek a tartozások már jóval több, mint 1 éve keletkeztek, tehát elvileg már elévültek. Ennek ellenére letiltathat a bírósági végrehajtó a fizetésemből? Egyedül nevelem a fiamat, ha letiltanak a fizetésemből, ráadásul télen, a fűtési idényben, nem tudom mi lesz velünk.

  A követelés elévülését hivatalból nem vizsgálja a bíróság, az elévülést akkor veszik figyelembe, ha hivatkozik rá az, akinek ez érdekében áll. A követelés elévülésére a követelés érvényesítésére irányuló eljárásban kell hivatkozni. Ha egy tartozást nem fizet meg valaki, akkor a jogosultnak fizetési meghagyásos vagy bírósági peres eljárást kell indítania annak érdekében, hogy a pénzhez hozzájusson. Ebben az eljárásban az a fél, akinek tartozása van, védekezhet azzal, hogy már eltelt az elévülési idő. Ha ezt elmulasztja, később, például a végrehajtási eljárás során már nem hivatkozhat a követelés elévülésére.

  Így tehát előfordulhat, hogy egy elévült követelést a jogosult sikeresen eljuttat a végrehajtási szakaszba, ha a másik fél nem teszi meg a szükséges lépéseket a bírósági vagy fizetési meghagyásos eljárás során (azaz nem jelenti be az elévülést).

  Fontos még, hogy a Végrehajtási törvény alapján a végrehajtási jog is elévülhet. A végrehajtási jog elévülési idejére a követelés elévülési ideje lesz érvényes. Mivel a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakíthatja, így azt kell megvizsgálni, hogy volt-e olyan, az elévülési idővel megegyező tartamú időszak, amikor nem történt semmilyen végrehajtási cselekmény. Ha volt, akkor a végrehajtási eljárásban jelezni kell, hogy a végrehajtási jog elévült.

  Ha sem a követelés, sem a végrehajtási jog esetében nem következett be az elévülés, akkor végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet lehet beadni. Ebben az esetben a bíróság dönt arról, hogy az Önnel szembeni végrehajtást később (például a téli időszak után) folytatja. Sajnos itt sem garantált a siker, de ha mégis felfüggesztik a végrehajtást azzal talán értékes időt lehet nyerni. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről bővebben itt írtunk.

• Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a munkabérem 50%-át tiltják, inkasszózhatják-e a bankszámlám? Több végrehajtás is van ellenem. Albérletben lakom, de sajnos az említett okok miatt most nem tudom fizetni, és az albérlet miatt az állásomat is elveszíthetem.

  Sajnos a végrehajtó jogszerűen alkalmazza egyszerre a letiltást és az inkasszót. Viszont a bankszámlára benyújtott inkasszóra vonatkozóan van egy olyan szabály, hogy a banknak meg kell hagynia az úgynevezett végrehajtás alól mentes összeget.

  A Végrehajtási törvény szerint 60 ezer Ft teljes egészében mentes a végrehajtás alól, tehát ennyinek mindig maradnia kell a levonás után. A 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható. A 200 ezer Ft alatti összegből maximum 70 ezer Ft vonható végrehajtás alá. Abban az esetben, ha mindent levontak a számlájáról, az jogszerűtlen intézkedés, és jogorvoslatot lehet igénybe venni.

• Kilakoltattak, és a végrehajtótól utólag kaptam két számlát, amit haladéktalanul meg kell fizetni, mert ellenkező esetben elindítja a behajtást. Az összeget eltúlzottnak tartom és nem tudom kifizetni egyben, valamint nem is én kértem a kilakoltatást, hanem a végrehajtást kérő. Nem értem miért nekem kell fizetnem.

  Önkéntes teljesítés hiányában sajnos a kilakoltatás költségeit (mint ahogy az egész végrehajtási eljárás költségeit is) a kötelezettnek kell viselnie a jogszabályok értelmében.

  A Végrehajtási törvény alapján a végrehajtónak a díjazását és költségeinek megtérítését megállapító rendelkezése ellen van helye jogorvoslatnak. Ez azt jelenti, hogy ha az összeg megállapítása jogszabálysértő, akkor végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

  Ahhoz, hogy meg tudja állapítani, hogy az összegek megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, meg kellene vizsgálni pontosan milyen jogcímek (milyen elnevezésű tételek) szerepelnek a számlán, illetve a végrehajtó által küldött díjjegyzéken. Ha a felszámított költségek nem eltúlzottak, megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, akkor nem érdemes azokat kifogás útján vitatni, ugyanis a kifogás benyújtásával és minden további jogi lépéssel csak tovább növekszik a megfizetendő tartozás összege.

  Ha nem nyújt be kifogást vagy a benyújtott kifogást elutasítják, akkor kérhet a végrehajtótól részletfizetési kedvezményt, ehhez közvetlenül a végrehajtói irodával kell felvennie a kapcsolatot. A részletfizetési kedvezménnyel megspórolható az a további végrehajtási költség, amelyet akkor számítanának fel, ha behajtás indulna a tartozásra. Ha a végrehajtó a részletfizetést nem engedélyezi, akkor elindíthatja a behajtást, ami elsősorban a munkabéréből történő letiltást jelenti, legfeljebb 33%-os, kivételesen 50%-os mértékig, továbbá inkasszót nyújthat be a bankszámlájára.

• Megkeresésem tárgya, hogy édesanyám egy jó ideje rendszeresen kap fizetési felszólítást és ezzel együtt munkabérletiltást különböző végrehajtóktól. Évek hosszú sora óta vonják a tartozásokat munkabéréből, de még sehonnan nem kaptunk papírt arról, hogy hol (melyik banknál), mennyi tartozása volt és van jelenleg. Abban kérném a segítségüket, hogy merre induljunk el? Kitől tudunk tájékoztatást kapni arról, hogy hol, mennyi tartozása volt, és van?

  A legegyszerűbben a végrehajtótól kaphatnak információt. Kérjenek időpontot és keressék fel a végrehajtó irodáját és ott kérjenek másolatot az összes ügy irataiból. Minden ügyben van egy végrehajtható okirat, ami jellemzően vagy fizetési meghagyás, vagy bírósági döntés (pl. ítélet, bírósági meghagyás), ezek a végrehajtónál megvannak, mert ezek alapján tud intézkedni. Az iratokban szerepelnie kell annak is, hogy ki a végrehajtást kérő (hogy kinek tartozik), és annak is, hogy milyen tartozásról van szó. Ugyanígy a rendezett tartozás ügyében is kikérhetik a végrehajtótól a jegyzőkönyvet.

  Egyébként a végrehajtónak minden keletkezett iratot hivatalosan kézbesítenie kell. Kérdezze meg az édesanyját, hogy nem változott-e a lakcíme. Lehetséges, hogy nem megfelelő címre érkeztek a korábbi iratok az ügyeiben.

  A még hátralévő tartozások ügyében kezdeményezhetnek részletfizetést a végrehajtónál.

• Az unokatestvéremék házát elárverezték. Az árverési vevő végső határidőként január 13-át jelölte meg számukra a kiköltözésre, amikor is jön az embereivel és kiköltözteti őket a házból. Sajnos egyelőre nem tudnak hová menni, ezért maradni szeretnének. Kérték, hogy kérdezzem meg Önöktől, mihez van joga a vevőnek? A vevő azt állítja, rájuk nem vonatkozik a téli kilakoltatási moratórium.

  A téli kilakoltatási moratórium minden évben november 15-től április 30-ig tart. Mivel az unokatestvérének volt jogcíme a ház használatára (tulajdonos volt), így mindenképpen vonatkozik rájuk a téli moratórium, tehát áprilisig nem lehet őket kilakoltatni. A végrehajtó sem állíthat ki olyan okiratot, ami engedélyezné a kilakoltatást a moratórium alatt. Ha a bérbeadó erőszakkal akarja kikényszeríteni az igényét, akkor bűncselekményt (önbíráskodás) követ el, tehát feljelentést lehet tenni az elkövetővel szemben. Abban az esetben tehát, ha a bérbeadó ki akarja őket fizikai erőszakkal költöztetni önhatalmúlag, akkor hívjanak rendőrt és tegyenek feljelentést. Amennyiben bármilyen incidens történne, a rendőröktől kérjék, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet, és a jegyzőkönyv másolatát kérjék el és őrizzék meg.

• A végrehajtó kivonta a forgalomból az autómat, és ezzel párhuzamosan kiküldték a határozatot is, hogy a tartozást letiltják a fizetésemből. Jogosan vonták ki a forgalomból az autót és tiltják a fizetésemet egyszerre?

  Nem tiltja a Végrehajtási törvény, hogy a végrehajtó egyszerre többféle végrehajtási intézkedést is foganatosítson.

  A végrehajtónak azonban be kell tartania az arányosság és fokozatosság elvét a végrehajtási eljárás során. Ez azt jelenti, hogy a pénzkövetelést elsősorban az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt (azaz bankban tartott) pénzéből és munkabéréből kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést ezekből nem lehet rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen vagyontárgya lefoglalható. A lefoglalt ingatlant viszont csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

• Szeretném, ha jogi tanáccsal segítenének nekem. Férjem egy évvel ezelőtt szabadult a börtönből, és a napokban levelet kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, bűnügyi költség jogcímen követelnek tőle pénzt. Ha nincs rendszeres jövedelem, nem rendelkezik sem ingó vagyontárggyal, sem ingatlannal, akkor mi történik ezekkel a büntetésekkel, illetve "le kell-e ülni"?

  A bűnügyi költség nem váltható át szabadságvesztésre. Ha lesz a férjének jövedelme, abból fogják majd letiltani, amíg nincs jövedelme, vagyona, addig nem tudják behajtani, vagyis addig szünetel a végrehajtás.

• Kérdésem, hogy a végrehajtó személyesen ingóság lefoglalása címén házhoz jöhet-e? Tulajdonom nincs és a gyermekeimnél lakom, a gyermekeim tulajdonában kutakodhat-e?

  A végrehajtó az adós lakásába minden különösebb felhatalmazás nélkül beléphet, és azt át is vizsgálhatja. Az adós lakása fogalmát tágan kell értelmezi. Nem kell, hogy az adós tulajdonában álljanak e helyiségek, vagy ezekbe az adós be legyen jelentve. A végrehajtó cselekményéhez elegendő, hogy az adós abban az adott helyiségben (pl. szobában), lakásban tartózkodjék, illetve a helyiségben, lakásban irata, az átvizsgálás körébe eső vagyontárgya legyen.

  Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében lévő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. A valószínűség kérdésében a végrehajtónak kell dönteni az eset összes körülményének gondos mérlegelése alapján. A törvény nem definiálja, mit ért valószínűsítés alatt, ez lényegében a végrehajtó mérlegelésén múlik.

  Kivétel a végrehajtó foglalási lehetősége, illetve kötelezettsége alól, hogy nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében lévő ingóságot, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. Ez esetben nyilvánvaló, hogy nemhogy nem valószínűsíthető az ingóság adós tulajdonában állása, hanem tényként állapítható meg az ellenkezője.

  Javaslom, hogy a nem az Ön tulajdonában lévő ingóságokról valószínűsítsék valamilyen módon, hogy azok a gyermekei tulajdonát képezik, így kerülhető el ezeknek a lefoglalása.

• Az évek alatt már kétszer levonták tőlünk a tőke összegét, de a kamatok ennek háromszorosát teszik ki. Daganatos beteg vagyok, nem tudok másodállást vállalni, a jelenlegi fizetésemből alig tudom a gyógyszereket, rezsit kifizetni. Írtam a követeléskezelőnek levelet, hogy méltányosságból engedje el a fennmaradó tartozást, mert megélhetésem ellehetetlenült, de elutasították a kérelmet. Lehet-e valamit tenni?

  Sajnos a méltányossági döntésre nem kötelezhető a követeléskezelő, de talán érdemes újra megpróbálni részletfizetést /részbeni elengedést kérni.

  Amennyiben erre nem érkezik megnyugtató válasz, úgy a Pénzügyi Békéltető Testületet tudom ajánlani, ahol szabályozott keretek között lehet a követelő és az ügyfél között mediációt (vagyis közvetítést) kérni, talán így hajlandóak lennének megállapodásra jutni. Az elérhetőségük: https://www.mnb.hu/bekeltetes/hogyan-kezdemenyezheti-az-eljarast.

  A végrehajtás felfüggesztése is segítség lehet, erről bővebben itt tájékozódhat.

• Édesanyám pár éve elhunyt vidéken, én pedig Budapesten élek hajléktalanként. A temetésen és a hagyatéki tárgyaláson nem vettem részt. Most, évekkel később behajtók kerestek meg, banki és közműtartozás miatt. Nyilatkozhatok még arról, hogy elutasítom az édesanyám utáni örökséget? Már így is vonják a fizetésemet, nem tudok több tartozást törleszteni.

  Alapvetően az öröklés ipso iure (azaz a törvény erejénél fogva) megtörténik az örökhagyó halálával, tehát az örökség elfogadásáról nem kell nyilatkozni. A hagyaték visszautasításáról a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig lehet nyilatkozni főszabály szerint. A visszautasítás azt jelenti, hogy az örökségből semmit sem kap. Fontos szabály azonban, hogy az örökös nem korlátlanul felel a hagyatéki tartozásokért.

  Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

  Ez azt jelenti, hogy ha nem örökölt semmit, akkor nem felel a hitelezőkkel szemben, ha például örökölt egy autót, akkor az autót kell a hitelezők kielégítési alapjának tekinteni, ha pedig időközben eladta, akkor az autó tényleges értékéig köteles helytállni édesanyja tartozásaiért.

  Ami még szintén fontos, hogy a tartozás, amit be akarnak hajtani, milyen stádiumban volt az öröklés pillanatában, milyenben van most, és hogy bejelentették-e a hitelezők a hagyatéki eljárásban azt. Ezekre a kérdésekre a hagyatékátadó végzésből derülhet fény, amiről érdemes másolatot kérni, ha nincs meg.

  Ha az említett behajtó nem végrehajtó, akkor Ön nem köteles neki teljesíteni és nem is javasolt, amíg ki nem derül a hagyatékátadó végzésből, hogy mi a tényleges helyzet.

• Egy barátom önkormányzati lakásban lakik. Tavasszal járt le a bérleti szerződése. Az önkormányzat beperelte, hogy költözzön ki. A bíróság az önkormányzatnak adott igazat, és úgy döntött, hogy a téli kilakoltatási moratórium kezdete, azaz november 15. előtt el kell hagyni a a lakást. Tudok valamit tenni, hogy ne kerüljek utcára ősszel?

  Érdemes utánanézni, hogy az adott helyi önkormányzat a saját tulajdonú lakásokra nem alkalmaz-e olyan szabályokat a helyi lakásrendeletében, amely szerint a téli kilakoltatási moratórium kezdeténél (november 15.) korábban maga nem kezdeményezi a kilakoltatásokat. A fővárosban például több kerületi önkormányzat már október 1-jétől nem nem kéri a lakáskiürítések végrehajtását a következő év április 30-ig.

  Fontos, hogy tájékozódjon és tisztában legyen a helyi önkormányzat szabályaival, mivel sok önkormányzatnál lehetnek eltérő szabályok a helyi rendeletekben.

• Szomszédasszonyom kért meg, hogy segítsek neki. 43 évvel ezelőtt a tanácstól kapott egy lakást, abban él már hosszú évtizedek óta. Férje évekkel ezelőtt meghalt, kisnyugdíjas. Kiadásai annyira megnőttek az elmúlt években, hogy tetemes összegű tartozást halmozott fel az önkormányzat felé. Fél, hogy végrehajtás indul ellene, és utcára kerül, ha nem fizet. Tehet valamit, hogy rendezze a tartozását?

  Sok helyi önkormányzatnál van lehetőség arra, hogy valamilyen fizetési kedvezményt vegyen igénybe a korábban felhalmozott tartozásokra, akár már a végrehajtási eljárás megindítása előtt is. Van, ahol részletfizetési kedvezményt biztosítanak, van, ahol halasztási kérelmet lehet benyújtani az önkormányzatnak. Bizonyos esetekben, méltányossági alapon kérhető a tartozás egy részének végleges elengedése. A kedvezményekről bővebb információkat a helyi önkormányzati rendeletekben talál. Az igen változatos részletszabályokról jellemzően a helyi szociális rendeletben, a helyi lakásrendeletben és a helyi vagyonrendeletben tájékozódhat előzetesen. Minden önkormányzat működtet ügyfélszolgálatot, ahol ügyfélfogadási időben további információt kaphat az igénybe vehető kedvezmények jogosultsági feltételeiről (pl. jövedelmi, vagyoni helyzet, rászorultság stb.), sok helyen formanyomtatványt is adnak szükség esetén.