Hol lehet lakcímkártyát igényelni?

Lakcímkártyát bármelyik járási (kerületi) hivatalnál, kormányablakban, vagy a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél igényelhetsz, függetlenül attól, hogy hol laksz.

Milyen esetekben van szükség lakcímkártya igénylésére?

Újszülöttek, vagy Magyarországon első ízben lakóhelyet létesítő személyek részére a hatóság lakcímkártyát állít ki. Ezen kívül a hatóság a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatása esetén vagy az előző lakcímkártya elvesztése, ellopása, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén is új lakcímkártyát állít ki az igénylő kérelmére.

Lakcímkártya újszülöttek részére

Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét az anyakönyvvezető jelenti be.

Kiskorú gyermek bejelentése

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. A lakcímbejelentést a szülő (törvényes képviselő) teljesíti. A jogszabály nem követeli meg mindkét szülő hozzájárulását, még akkor sem, ha mindkét szülő felügyeleti joggal rendelkezik.

Mennyit kell fizetni a lakcímkártya kiállításáért?

Évente egy alkalommal illetékmentes a lakcímkártya kiállítása, egyébként 3.000 forint, kivéve a 18 év alattiakat.

Mire van szükség a lakcím bejelentésénél?

• lakcímbejelentő lap - ez csak a hivatalban szerezhető be, ingyenes

• személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány)

• a régi lakcímkártya (ha van)

• a szállásadó hozzájárulása

Mennyi ideig érvényes a lakcímkártya?

Magának a lakcímkártyának nincs érvényességi (lejárati) ideje, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a tartózkodási helyet (korábban ideiglenes lakcímet) a bejelentéstől számított öt éven belül ismét be kell jelenteni a hatóságnak.

Ki minősül szállásadónak?

Lakás esetén szállásadó a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője. A tulajdonos és a haszonélvező nevét a hivatal a bejelentkezéskor ellenőrzi az ingatlan nyilvántartásban, ezért ezt külön igazolni nem kell. A bérlő akkor járulhat hozzá szállásadóként a bejelentkezéshez, ha bérlői minőségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Ez azt jelenti, hogy ha a bérleti szerződést közjegyző okiratba foglalta, ügyvéd ellenjegyezte, vagy két tanú aláírta, akkor a bérlő további hozzájárulás nélkül bejelentkezhet a lakásba, illetve szállásadóként bejelenthet elméletileg bárkit.

Természetesen ha te vagy a tulajdonos vagy a haszonélvező, akkor rajtad kívül senki hozzájárulására nincs szükség a bejelentkezéshez.

Milyen formában járulhat hozzá a szállásadó a lakcím bejelentéséhez?

A szállásadónak lehetősége van arra, hogy az ügyfélkapun bejelentkezve elektronikus úton megadja a hozzájárulást, ebben az esetben nincs szükség a bejelentő lap aláírására. Ez nagyon praktikus megoldás azokban az esetekben, amikor a szállásadó például külföldön vagy egy távoli másik településen él.

Lehetőség van arra is, hogy személyesen jelenjen meg a hivatalban a szállásadó.

Azonban a leggyakoribb esetben a bejelentő lapon igazolja aláírásával, hogy a lakcímbejelentéshez hozzájárult.

Mi a teendő, ha a lakásnak több tulajdonosa van?

Egy tulajdonos aláírása is elegendő a bejelentkezéshez, nyilatkozata igazolja a többi tulajdonostárs hozzájárulását is. Azonban ha a tulajdonostársak valamelyike úgy rendelkezett, hogy személyes megjelenése, vagy elektronikus aláírása szükséges, akkor az ő hozzájárulása is szükséges lesz. Ez azt jelenti, hogy a bérleti szerződés megkötése előtt érdemes tájékozódni arról, hogy minden szállásadónak minősülő személy tud-e a bérbeadásról - ideális esetben a szerződést is érdemes valamennyi tulajdonossal megkötni. Ugyanis ha a tulajdonosok között vita van a lakás hasznosításával kapcsolatban, az nem csak a lakcím bejelentésekor, hanem a szerződés teljesítésekor is problémákat okozhat.

Hajléktalan személyek lakcíme

A hajléktalanszálláson több mint 10 napja tartózkodó, lakcím nélküli személyt a hajléktalanszállás vezetőjének a tizedik napot követő 24 órán belül be kell jelentenie.

Azoknak a hajléktalan személyeknek, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek, lakóhelyként a települést, a fővárosban a kerületet kell bejelenteniük, ahol szokásosan megtalálhatók. Ebben az esetben a település neve vagy a fővárosi kerület megjelölése mellett a “lakcím nélküli” bejegyzést tüntetik fel a nyilvántartásban, és ez kerül a lakcímkártyára is.

NEHÉZ KÉRDÉS

Azok, akiknek van hol lakniuk, csak a bejelentkezésüket akadályozza, hogy a szállásadó nem járul hozzá a lakcím bejelentéséhez, és semmilyen más lakóhelyre sem tudnak bejelentkezni hozzájárulás hiányában, mit tehetnek?

Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint a törvényi szabályozás ellentmondásos, hiszen számos olyan, hajléktalannak nem minősülő személy él ma Magyarországon, akik a szállásadó hozzájárulásának hiányában nem tudnak bejelentkezni a valós lakhelyükre. Számukra - a jogszabály kiterjesztő értelmezésével - szintén lehetőség a települési szintű lakcím bejelentése, azonban ez számos területen hátrányokkal jár.

Azok a jogszabályok, amelyek bizonyos szolgáltatásokat (oktatás, egészségügyi ellátás, szociális támogatások) lakcím szerint illetékes szervek kötelezettségévé teszik, a lakcím alatt valódi lakás címét értik, a települési szintű lakcím esetén nem feltétlenül teszik lehetővé az adott szolgáltatás igénybevételét. Nehézséget okozhat a lakcím hiánya a banki hitelfelvétel esetén vagy munkavállalásnál is. A hivatalos levelek sem kézbesíthetők, ami szintén súlyos következményekkel járhat: ha valaki a hatóságok idézésére nem jelenik meg, elővezethetik és az elővezetés költségeit is viselnie kell, egyes határozatok a kézbesítési vélelem alapján jogerőssé és végrehajthatóvá válnak.

A hatályos szabályok alapján a lakóhely már nem az életvitelszerű lakhely címe, ezért nem minősül jogszabálysértésnek, ha olyan lakóhelyet jelent be valaki, ahol nem tartózkodik, akár soha nem is tartózkodott. Ebben az esetben is biztosítani kell azonban a hivatalos iratok átvételének lehetőségét. Ha nem megoldható, hogy az adott lakásban élők továbbítsák a leveleket, a postánál rendelhető meg olyan szolgáltatás, ami alapján megadott címre továbbküldik a leveleket. Javasoljuk, a hivatalos ügyekre ügyfélkapu létesítését is: a legtöbb hivatalos irat így elektronikusan érkezik. 

FRISS INFORMÁCIÓK ALÁBB!

Lakcím bejelentése lakásnak nem minősülő ingatlanba

Tapasztalataink szerint sokan kényszerülnek olyan ingatlanban élni, amelynek besorolása nem lakás, hanem például üzlethelyiség vagy külterületi, zártkerti ingatlan, és amelynek műszaki adottságai nem felelnek meg az országos vagy a helyi építési szabályoknak. Álláspontunk szerint az irányadó jogszabályok nem tiltják, hogy a lakcímbejelentés érvényesen megtehető legyen ezen ingatlanok esetén is. Ügyfeleink ennek ellenére gyakran fordulnak hozzánk azzal a problémával, hogy az ügyintéző elutasította lakcímbejelentési kérelmüket arra hivatkozással, hogy az ingatlan besorolása, illetve műszaki adottságai nem megfelelőek. Emiatt 2023 októberében a Belügyminisztériumhoz fordultunk állásfoglalásért.

A minisztérium által kiadott állásfoglalás szerint a lakcímbejelentési eljárás során a hatóság a lakcímbejelentő lap, illetve az elektronikus lakcímbejelentés formai követelményeit, a szállásadói hozzájárulást, a szállásadói nyilatkozatot, a benyújtott dokumentumokat pl. képviseletre vonatkozó okiratokat vizsgálja. Nem kell vizsgálnia a lakás jellegét, besorolását, komfort fokozatát, fekvését.

Beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területen fekvő vagy területen álló lakókocsi, konténer, pince, lakóház, üdülő, fészer, gazdasági épület, üzlethelyiség, külterületi, zártkerti ingatlan, présház vagy egy épület alsó szintjén található garázs, ha szerepel a központi címnyilvántartásban, ténylegesen létezik és az illető lakóhelyéül szolgálakkor arra vonatkozóan kezdeményezhető a lakcímbejelentés.

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a címképzést az épület tényleges létezéséhez kell kötni függetlenül attól, hogy az szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, és az nem függ az épület jellegétől, tehát lehet akár gazdasági épület, fészer, présház vagy konténer is. Ha valaki a lakcím létezését igazolni tudja, akkor a jegyzőnek vagy a kormányablak ügyintézőjének a lakcímet nyilvántartásba kell vennie és ki kell adnia a lakcímkártyát. Ha pedig a kérelmet elutasítja, erről írásbeli, indoklással ellátott határozatot kell hoznia.

Építés alatt álló épületre nem lehet lakcímbejelentést kezdeményezni, de ha van például egy konténer a telken, akkor erre hivatkozással a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjének el kell fogadnia a lakcím bejelentés kezdeményezését). 

A teljes állásfoglalás ide kattintva olvasható.

Javasoljuk az ilyen lakcímbejelentési problémákkal küzdőknek, hogy mutassák be a Belügyminisztérium állásfoglalását az ügyintézés során. Ha az ügyintéző ezt követően is elutasítja a bejegyzési kérelmet, akkor fontos, hogy azt írásban tegye. Az elutasító határozattal szemben, annak megsemmisítése érdekében keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A kereset megfogalmazásában szükség esetén segítünk.