Az Utcajogász véleménye a Főváros rendkívüli települési támogatásainak változtatásairól

Új rendelet született a rendkívüli települési támogatások rendszeréről. Egyesületünknek lehetősége nyílt, hogy a rendelet tervezetét véleményezze. A tervezett változtatásokkal összességében egyetértettünk, kiegészítő javaslataink az alábbiakban olvashatók.

Mi a rendkívüli települési támogatás?

Rendkívüli települési támogatást a szociális törvény alapján az önkormányzatok kötelesek nyújtani azoknak, akik „a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe” kerültek, vagy „időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal” küzdenek. A törvény iránymutatása szerint elsősorban azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, „akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.”

Min változtatott a Főváros új rendeletében?

A rendelet a törvényi rendelkezésnél szélesebb körben határozza meg a rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot. Míg ugyanis a szociális törvény nem a valós élethelyzet, hanem lakcím alapján definiálja a hajléktalanságot (bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, vagy olyan személy, akinek bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás), addig az új fővárosi rendelet bővíti a támogatáshoz hozzáférők körét. Mindez abból a felismerésből fakad, mi szerint sok, bejelentett lakcímmel nem rendelkező személy valójában nem hajléktalan, míg sok Budapesten élő hajléktalan rendelkezik valahol bejelentett lakcímmel. 

A rendelet nemcsak a hozzáférést tette lehetővé többek számára, hanem az elérhető összeget is felértékelte, a krízishelyzet kezelésére szolgáló támogatás igénylésének lehetőségét pedig a korábbi évi egyről évi kettőre emelte. Ugyancsak fontos változás, hogy a rendelet két új támogatási formát is bevezet:

1. a várandósgondozási rendkívüli települési támogatás a hajléktalan emberek egy kiemelkedően sérülékeny csoportja számára biztosít szabad felhasználású, ugyanakkor – egészségmegőrzésre, megelőzésre ösztönző – feltételekhez kötött készpénz-támogatást;

2. a lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatása pedig azoknak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került budapesti lakosoknak nyújt segítséget, akik rendezetlen lakcím-helyzetük miatt elesnek azoktól a kerületi önkormányzati támogatásoktól, amelyekhez a hasonló helyzetben lévő, de lakásban élő és lakcímmel rendelkező rászoruló polgárok hozzáférhetnek.
   

A rendelet szövege szerint széles körű félreértés övezi azt a kérdést, kinek a felelőssége, hogy a hajléktalan emberek számára település támogatást biztosítson. Ennek következménye pedig az, hogy a hajléktalan személyek a kerületi önkormányzatoktól igényelhető települési támogatásokban nem részesülhetnek. A lakcímmel nem rendelkező hajléktalan emberek számára a szociális törvény alapján ugyan a Fővárosi Önkormányzat köteles a rendkívüli települési támogatásokat biztosítani, ez azonban nem érinti a hajléktalan emberek „rendes” települési támogatásokra való jogosultságát, sem azoknak a hajléktalan embereknek a kerületi önkormányzatok által nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultságát, akik bár az utcán vagy a hajléktalan ellátásban élnek, de a bejelentett lakóhelyük miatt nem számítanak „hajléktalannak”.

A Fővárosi Önkormányzat bejelentett lakóhelytől függetlenül biztosít rendkívüli települési támogatást a hajléktalan élethelyzetű embereknek a szociális törvény alapján, ez azonban nem érinti a kerületi önkormányzatok – ugyanazon törvényhely alapján fennálló – ellátási kötelezettségét.

Az Utcajogász véleménye a változtatásokról

• Egyesületünknek lehetősége nyílt, hogy az új rendelet tervezetét véleményezze. A tervezett változtatásokkal általánosságban egyetértettünk, azokat támogattuk. Üdvözlendőnek tartottuk a támogatásokhoz való hozzáférés bővítését, valamint a 2015 óta változatlan támogatási összegek megemelését. Egyetértettünk azzal is, hogy a kerületi önkormányzatok is illetékesek a települési támogatások biztosításában hajléktalan emberek számára. A kerületi önkormányzatok jogértelmezése ezen személyek hátrányos megkülönböztetéséhez vezet, hiszen számukra csak a rendkívüli települési támogatás áll rendelkezésre, miközben a lakásba bejelentkezett fővárosi lakosok a kerületi települési támogatásokra is jogosultságot szerezhetnek.

• Hiányoltuk a rendelet tervezetéből a döntési folyamat, valamint a döntési hatáskörrel rendelkező személyek és szervek meghatározását. Álláspontunk szerint az anyagi jogi szabályozáson túlmenően a rendeletben szükséges lett volna az eljárásrendet is rögzíteni. Ezenkívül a tervezet szerint a rendkívüli települési támogatás megállapítására kérelemre és hivatalból is sor kerülhet. A tervezetben viszont nem volt rendelkezés arról, hogy milyen esetekben, kik jogosultak hivatalból eljárást kezdeményezni.

• Javasoltuk, hogy a rendelet tegye lehetővé az elektronikus ügyintézést is. Egyes esetekben nehézséget okozhat az érintett rászorulók személyes megjelenése, jövedelem hiányában pedig a postai úton történő ügyintézés is. Véleményünk szerint az ügyfélkapuval rendelkező személyek, akár a hajléktalanszálló munkatársainak és eszközeinek segítségével elektronikus úton egyszerűbben és olcsóbban tudnák a kérelmeket benyújtani.

• Aggályosnak találtuk a rendelet szövegében azt a részt, ami szerint a rendkívüli települési támogatások csak a költségvetésben rendelkezésre álló fedezet erejéig igényelhetők. A szociális törvény értelmében ugyanis a támogatás alanyi jogon jár minden rászoruló számára, ezért nem jogszerű forráshiányra hivatkozva elutasítani kérelmüket. Azt javasoltuk, hogy a fedezet automatikus mechanizmussal emelkedjen, melynek utólagos rendezéséről a kérelmek folyamatos teljesítése mellett a hatáskörrel rendelkező szerv döntsön.

• Javasoltuk azt is, hogy a rendelet személyi hatálya terjedjen ki a hajléktalanszálláson bejelentett lakóhellyel rendelkező személyeken kívül a családok átmeneti otthonában élőkre is.

• Felhívtuk a figyelmet arra, hogy bár a tervezet tartalmazza, hogy a támogatottnak igazolnia kell a támogatás jogszerű felhasználását, az nincs pontosan meghatározva, mit jelent a jogszerű felhasználás, és hogy miként kell ezt igazolni. Javasoltuk ezen kitétel pontos meghatározását, szűkítését vagy törlését a rendelet szövegéből. 

• Javaslataink között szerepelt az is, hogy jogosulatlanul igénybe vett ellátások esetén a visszafizetéskor lehessen méltányosságból részletfizetést kérni vagy engedélyezni annak elengedését.

Mely javaslatainkat fogadta el a Fővárosi Önkormányzat új rendeletében?

Fent felsorolt javaslataink közül a Fővárosi Önkormányzat kettőt fogadott el. Egyrészt kivették a rendeletből, hogy a rendkívüli települési támogatások csak a rendelkezésre álló fedezet erejéig igényelhetők, másrészt kiegészítették a szöveget azzal, hogy a támogatások jogszerű felhasználását kizárólag a kötött célú (például temetési költségekre igényelt) támogatások esetében kell igazolni.

Az Utcajogász Egyesület ez évi működését a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.